Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

kamennaja baba - ugyancsak varkocsba font hajjal örökítették meg az elhunytat. Jellegzetes hajviselet volt a férfiüstök. Györffy 1765-ből káromkodás kapcsán is említi, hogy a bűnöst üstökénél fogva akasztották fel.

4 Mivel a tisztálkodási kultúra szintje csak a hódoltságot követően emelkedett, azt megelőzően valószínűleg a fejtetvesség ellen a hajat zsírozták. A XVIII. század végén azonban megjelennek a zsírozott hajat tiltó rendelkezések. A hatóság minden kun városban tiltja a zsíros hajat, mint a pallérozatlanság bizonyítékát. „Sírós fejek keményen tilalmaztatnak kivált a gazdák templomba menni ily kenetlen hajjal ... ne próbáljanak."

5 A XVIII-XIX. század fordulóján a debreceni fazekasok a társaságukba tartozó legényt 15 krajcárral bírságolták meg. Süveg A népviseletnek első, valóban hiteles emlékei a régészeti leletekből kerültek elő. A kunsüveg példája ezt különösen igazolja, hiszen a XV. századból való nemezsüveget láthatunk a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti kiállításán, viszont a Néprajzi Múzeumban őrzött süveg a XVIII. századból Túrkevéről származik." A XVIII. századig általánosan használt fejfedő volt a kunsüveg, aminek kun eredetét valójában csak gyanítani lehet és nem bizonyítani. Azonban ha a Szent László legendát ábrázoló falfestmények kun fejviseletét is a Karcag-Orgondaszentmiklós temetőjében talált, ugyancsak XV. századra datált süveggel összehasonlítjuk, azt láthatjuk, hogy megegyezik a formájuk. Az ugyancsak XV. századi Kőnigsbergi Krónika vonuló kun tábort ábrázoló képén jól kivehető az a süvegforma, ami a már említett régészeti ásatásokon előkerült. Bizonyos vonatkozásokban hasonlít a közép-ázsiai kazakok és kirgizek felhajtott karimájú magas nemezkalpagjához. Ha mindezeket egybevetjük a XVIII. századból való süveggel, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ez az egyetlen viseleti darab, amely a kontinuitását megőrizte, egészen a XVIII. századig, amíg végképp ki nem szorította a kalapviselet. A süvegre vonatkozó első írásos adat az 1395 körül keletkezett Besztercei szójegyzékből való, majd az árszabások, tiltó rendeletek sora ad értékelhető viselettörténeti adatokat.

7 Bár az árszabások rendre csak 4 Györffy István, 1984. 106. 5 Tálasi István nyomán Gáborján Alice 1976. 13. 6 Györffy István, 1937. 119. 7 Gáborján Alice, 1976. 13.