Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira Csikós cifraszűrben, Kisújszállás Amint a népi kultúra minden műveltségi eleme, a viselet is folytonos változáson ment át, jóllehet üteme a XIX. századig - az életmód változási ütemének függvényében lassú volt, majd megélénkült. A paraszti népviselet XIXXX. századi fejlődésére a sok új anyag, a görbe szabásvonal és a színesedés jellemző. A viselettörténet kutatásai szerint a magyar parasztság ruhaneműinek alakulása nem független a felsőbb osztályok viseletétől. A magas kultúra stílusainak bizonyos elemei időeltolódással ugyan, de rendszerint megjelentek a magyar paraszti kultúrában, ám hangsúlyozzuk, hogy nem egész stílusok, hanem csak bizonyos stílusjegyek.

1 Ha megvizsgáljuk a magyar népviseleti darabokat, láthatjuk, hogy szabásuk, díszítésük egyes részletei történetileg különböző korszakokból, a kelet-nyugati határok különböző irányaiból és a saját gondolatiságból, a természeti körülmények szükség teremtette megoldásaiból alakultak ki. A fenti megállapítások nagy vonalakban jellemzőek a Kárpát-medence magyar nyelvterületére, a Kunság azonban bizonyos tekintetben elválik a többi tájegységtől, a viseletben is markánsabban jelennek meg a keleti hatások. Mindez jórészt annak köszönhető, hogy a pásztorhagyományokat szinte a XX. század elejéig megőrizték, a mezővárosi szervezetben élő városok mindenre tekintettel voltak, de leginkább arra figyeltek, hogy új dolgok „ne mételyezzék" az ifjúságot, okot adva a „cifrálkodásra." Mivel a viseletekről képes ábrázolás szinte nem is maradt fenn leszámítva a Szent László legendát megjelenítő néhány falfestményt nehéz a rekonstrukció. A festők nemigen találtak megörökíteni valót a Gáborján Alice, 1976. 9.