Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-06-01 / 6. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP TH EXKLUZÍV Gratulálunk Ferenczi Györgynek, aki újabb ciklusra bizalmat kapott a Képviselőtestülettől és kollégáitól a gimnázium igazgatójaként! T.H.:Ön több szinten is részese a közéletnek, most tekintsük át a helyi képviselői négy év eseményeit. F.Gy.: A Tíszaföldvári Polgárok Társulata megalakulása után, mint a helyi civil szerveződés úttörői nagy lelkesedéssel és megvalósítható programmal kezdtük tevékenységünket. Az eredmények ismertek, hiszen áll a II. világháborús emlékmű, működik az újság, stb... Aztán az 1989-es kedvező fogadtatás után elkezdődött egy helyi politikai szembe helyezkedés és a sokszínű párbeszéd a település érdekében szervezett programok mellett, majd helyette, elindult a mutogatás, a bélyegosztás, a mesterséges bele- és félremagyarázás. T.H.: Aztán jött a helyi választás. F.Gy.: A túlpolitizált helyzetben a TPT is ringbe szállt és a politikai szerepléssel tovább keményedet a harc. A fordulók eredményei ismertek, a három képviselő egyike én lettem az önkormányzatban. Addigi munkámból eredően inkább igazgatási tapasztalataim voltak, ismertem a testületek és szakapparátusaik munkakapcsolatát. T.H:Sikerült-e ezt hasznosítani? F.Gy.: Az önkormányzati képviselőtestület heterogén összetétele komoly lehetőségnek tűnt, de utólag értékelve elmondhatom, hogy nem hozta ennek kellő hozadékát. Az átpolitizálás, túlpolitizálás hosszú időre akadályozta a tényleges munkát, ezt időben egészen rövidre kellett volna zárnia a testületnek, adott esetben a polgármesternek. T.H.:Mire épült a munka? F.Gy.: Bizottságokat hoztunk létre, amire szükség is van. Később derült ki, hogy még mindig politikai szempontok dominálnak. Nem is működött ténylegesen talán egyetlen bizottság sem, rengeteg formai és tartalmi hiányosság volt. Három év telt el, mire ezen együtt képes volt a testület elgondolkodni, de a hatásos változtatásra már nem lesz elég idő. A polgármester és a jegyző jobban támaszkodhatott volna a bizottságokra, de nem tette. így feszült és hosszú üléseken úgy születtek határozatok és rendeletek, hogy ott kellett megismerkedni a problémával,kérni a döntéshez szükséges alapinformációkat. Ez a munkastílus szétzilálta a bizottságokat és sok képviselő kedvét vette el a munkától. J.H:Azért a település élete rendben folyt tovább. F.Gy.: Természetesen ez igaz, de több lehetőség maradt így kihasználatlan. A gazdasági nehézségek és politikai indulatok ellenére nagyon jó szinten oldódott meg a helyi intézmények finanszírozása. Úgy gondolom a hitelfelvételek aránya elfogadható, a terhek elviselhetők. Utakat építettünk, város lett Tiszaföldvár, gáz és szennyvíz fejlesztése folyamatos, és átadtunk egy szép sportcsarnokot. T.H.: Miben látja a fejlesztés lehetőségeit? F.Gy.: Elhanyagoltuk a vállalkozások segítését, fejlesztését. Sokkal közvetlenebb kapcsolatot és tényleges munkakapcsolatot kell kiépíteni a helyi vállalkozó, a helyi gazdasági életet mozgató, polgárokkal. Nem használtuk ki megfelelően sajátos adottságainkat. A Tisza és Kőrös közelségét, a gyönyörű és érintetlen holtágakat,a gyógyító hatású termálvizünket, a szőlő- és gyümölcsöskertek minőségi terméseit.... és még sorolhatnám a lehetőségeket. T.H.: Erre már kevés az idő, ezt az új testület tudja realizálni. F.Gy.: Városképet kell formálni, az átutazóknak és a pénzüket itt elköltő vendégeknek étterem, szállás és színvonalas ellátás kell. Szülessen erről sokkal több előterjesztés, hogy ki lehessen választani a jó megoldásokat. Kell egy kulturális szakember az apparátusba, mert szakmai irányítás nélkül nem lehet tartalmas, minden korosztály igényeit kielégítő kulturális program. Vigye tovább az új testület a telefon, a gáz fejlesztését, fordítson kellő hangsúlyt a város infrastruktúrájára. A sportcsarnok élére kell egy rátermett vállalkozó, aki képes jó szervezéssel eredményesen működtetni ezt a tényleg impozáns létesítményt. T.H.: Ferenczi György vállal-e ebből részt ismét képviselőként? F.Gy.: Efoglaltságom sokrétű, biztosan szelektálnom kell, kevesebbet akarok vállalni a jövőben. Azt most még nem tudom eldönteni, hogy mi lesz az, amit előnyben részesítek, bár mint egy helyi intézmény igazgatója a helyi közéletben folyamatosan vállalok feladatokat. T.H.: Köszönjük a beszélgetést.
