Tiszaföldvári Hírlap, 1993 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1993-07-01 / 2. szám
8 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP Lesztek nékem tanúim... ...olvassuk az Apostolok Cselekedeteiről írott bibliai könyv első részének 8. versében. Ez az igevers eredetileg a 12 tanítványnak szólt. Az azóta eltelt időben pedig nagyon sok istenfélő és Isten országát építő kereszténynek, azaz Krisztust követő embernek. Mindkettőnket - Nagy Sándort és Nagyné Katona Katalint - többek között ez az Ige irányított a lelkészi pályára. Persze nemcsak lelkészek lehetnek Krisztus tanúi, hanem bárki más is. Ezt korábbi éveinkben, amikor még világi foglalkozásúak voltunk, mi is átéltük. Hogy ti. mindaz Krisztus tanúja, aki Róla ill. a Benne való hitéről bizonyságot tesz, akár szóban, akár jó cselekedeteiben. A lelki sivárságot látva, elkeseredett életekkel találkozva, éltünk azzal a lehetőséggel, hogy levelező tagozaton elvégezzük a Theológiai Akadémiát, és így hivatásszerűen végezzük a lélekmentés szolgálatát. Ebben a formában jóval több emberrel kerülhetünk kapcsolatba, akiknek Isten Igéjét szeretnénk állandóan hirdetni; kinek-kinek lelki szüksége szerint. Az emberek egy része tisztában van ezen lelki szükségleteivel és igyekszik is ezt kielégíteni: olvassa a Bibliát, imádkozik, eljár az istentiszteleti alkalmakra, keresi a közösséget Istennel és a benne hívőkkel. A többség viszont nem keresi ezt. Sokszor nem is vesz tudomást istennélküliségéről. Keres valamit, saját megfogalmazása szerint: boldog akar lenni. Nagy céljai vannak, mindig többre vágyik, sok mindent elér, de a boldogságban mégis hiányt érez. Mert Isten nélkül a teljes boldogság sohasem érhető el. Csak pillanatnyi, ideigóráig tartó öröme lehet az embernek, de az állandó békesség, a megelégedettség, a mindenkor való öröm csak az Úrban lehetséges. Ezt az örömet és békességet találtuk meg mi is, amit szeretnénk továbbadni, mint azélő Úr tanúi. A Biblia ezt a munkát más néven lélekmentésnek nevezi. Ugyanis a bűneset óta minden ember elveszett állapotban van születésétől fogva mindaddig, amíg Krisztus megmentő kegyelmét szükségesnek nem tartja és el nem fogadja saját életére nézve. Ezért fáradozunk azon, hogy minél több ember felismerje elveszett voltát, elfogadja Isten bűnbocsátó kegyelmét, azaz megtérjen és üdvösséget nyerve örök életet kapjon a hit által, Isten szeretetéből és kegyelméből. Nagy örömet jelentett első ittjártunkkor, a bemutatkozó szolgálatkor ennek az Igének a szószék térítőjén való olvasása, hisz erre a szolgálatra köteleztük el magunkat, Református Egyházunk gyülekezeteiben. Ez a szolgálat sokrétű. Hirdetjük Isten szeretetét és kegyelmét az istentiszteleti alkalmakon, hirdetjük a vigasztalást és a megértésre hívást a temetéseken, áldást kérünk fiatal házaspárok életére, hitben való nevelésre tanítjuk a gyermekek szüleit és keresztszüleit, beteglátogatásokon gyógyulásért, illetve a kereszt békés hordozásáért könyörgünk, foglalkozunk óvodás, illetve iskoláskorú gyermekekkel és fiataljainkkal. A felsorolás ezzel nem ér véget: egyszerűen így foglalhatjuk össze küldetésünket, hogy megpróbálunk bizonyságtévő életet élni, Isten dicsőségét és embertársaink javát szolgálni. Ezért lettünk Néki - Jézus Krisztusnak - tanúivá. Nagy Sándor és Nagyné Katona Katalin református lelkipásztorok
