Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)

1992-11-01 / 7. szám

1992. NOVEMBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Meroving-kori régészeti leletek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Kora népvándorláskori telepásatások a kiskengyeMaposi határrészen (Kengyel) 1992 márciusában, amint az idő lehetővé tette, régészeti ásatásokat kezdtünk Kengyel községtől északnyugatra, úgy 2-2,5 km-re, a szolnoki (föld) út mellett. Ez a határrész a Kiskengyel-lapos, illetve a Derzsi-gát nevet viseli (Vígh József-tanya, Polyák-tanya, Tóth-tanya térsége). Itt az el­hagyott nagy Tisza-kanyarulat és egy beletorkolló régi víz­folyás maradványa magaslatot - mintegy „promontóriumot­­hegyfokot” - alkot, impozáns terepszakaszt. A lelőhely már közel tíz esztendeje ismert, mint 3. számú gepida te­lepüléspont. A tél elmúltával ezen a több száz méter hosszúságú partos részen szá­mos hamus objektumfolt vált láthatóvá. A kutatás során összesen négy 5-6. századi építménynyomot sikerült do­kumentálni: ebből hármat tud­tunk föltárni teljes egészében (1. ábra). A három kibontott, gödör­szerű telepjelenség közül kettő lakóépület, földbe mélyített kunyhó, egy pedig verem volt. A négyszögletes-négyzet ala­kú házak oly formában helyez­kedtek el, hogy oldalaik a fő égtájakkal estek egybe. Mé­retük 2,8x2,8 m és 3x3 m volt, mélységük - a mai felszíntől számítva - 0,5-1 méter. Az egyik objektumnál nem talál­tunk pregnáns szerkezeti nyo­mokat. A másiknál viszont igen, mégpedig három „ter­jedelmesebb” oszlophelyet a nyugat-keleti tengelyben (a fal mellett és középen). A cö­löpgödrökben meglehetős hi­telességgel sikerült rögzíteni a 15-20 cm átmérőjű faágasok nyomát - az egyiket szög­letesre munkálták (2. ábra). A harmadik korai népvándorlás­kori jelenség egy kb. 2,9x3,2 m nagyságú, közel szögletes, mélyebb gödör volt. Funk­cionális szempontból vala­miféle gazdasági rendeltetésű beásásként határozható meg. A lelőhelyen - szórványként - leltünk egy bepecsételt díszítésű bögretöredéket (Stempelverzierung), amely a kiskengyel-laposi germán település korát az i.u. 6. század középső harmadára helyezi - döntően. A díszkerámika másik nagyobb csoportjából, a besimított ékítésűekból több darab került elő a korszakra jellemző, szélesen elterjedt, il­letve ritkább motívumokkal. Igen-igen fontos leletünk egy kiöntőcső, meglehetős ritkasá­ga miatt. A durva, szabad kéz­zel formált edénytöredék ke vés.Többségében korongolt, szürke, szemcsés (barázdált felületű) agyagáru látott napvilágot, zömmel fazekak, de hombárok (Krausengefáss), füles korsók, gombos fedők és egyebek (3. ábra). Kuriózum­szerű egy talpgyűrűs csésze­tálka. Orsógombokat, malom­köveket, szövószék(ek) ne­hezékeit, fenőköveket, vas­késeket, illetve -tárgyakat is gyűjtöttünk. A három-négy csontfésű mindegyike kétsoros típusú. Érdekes leletünk egy dióhéj. A 600-800 m hosszan húzódó gepida szálláshely - valószínűleg tanyák, tanyacso­portok formájában - kutatásá­ban föltárásunk csupán szondázó, információszerző jellegű volt. A leletek terén néhány vonatkozásban újdon­ságot is nyújtott. Cseh János Damjanich Múzeum Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents