Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-11-01 / 7. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. NOVEMBER A becsületéért szakma (Folytatás a 3. oldalról) Semmi konkrétum: „Nem volt elég meggyőző a testület (tantestület) érvelése, mellédállása...” stb. Tehát nem meggyőző. Azaz mégis. A „beszélgetésünk” végén: „Magát 11 évvel ezelőtt kinevezte ide a pártbizottság. Eddig csinálta. (1545 Ft pótlékért.) Nem kell magának még mindig igazgatónak lenni!” (Nem a pártbizottság küldött és nevezett ki.) Nem a személyes sérelem vezérelt abban, hogy ezeket megírjam. A felelősség. Az oktatás ügyéért, az iskoláért, a földvári gyerekért, Földvárért és a szakmáért szóltam. A szakma becsületéért. Az egyéni sérelmem? Van. Miért kell „besározni” a becsületes munkát végző embert azért, mert mások a rendező elvek? Miért kell manipulálni? Miért kell féllábon toporogtatni teljes bizonytalanságban egész nyáron? (Munkával mint igazgató és feszültségben szabadság helyett?) Miért most, miért így kellett ezt az egészet? Nyáron, ősz elején, amikor mindenki nehezen érhető el, nehezen mozgatható és a „leváltott” igazgatónak lehetősége sincs arra, hogy máshol vállaljon munkát. (Ezt még a régi átkos rendszer is meghagyta lehetőségként mintegy fél évig.) Nekem lehorgasztott fővel kellett volna távoznom. Tizenegy év Földvárért. Én nem kaptam „Címzetes Igazgató” rangot és alapbéresített pótlékot, amire rendelkezés lehetőséget ad. Annyit sem, hogy köszönöm. A gyerekek szeme, tekintete maradt. A köszönöm az 6 és szüleik „barátsága”. Az övék, akik az utcán is megállítanak... és én vágom el közhellyel a „beszélgetés” fonalát. „Ez van.” Lehetőségem? Szeptember elején? Hogy vagyok? Köszönöm jól. Csak... Azt „megértem”, hogy nekem menni kellett, de Gonda Lajosné igazgatóhelyettesnek miért? Azért, mert azt akarta a szakmában, amit én, vagy azért, mert mellettem szólt? Miért?! És kiknek még?! Ezúton köszönöm a támogató szülőknek és kollégáknak az együtt eltöltött 11 évet. Volt tanítványaimat szívből üdvözlöm! Tisztelt Szerkesztős ég ! Szíves elnézésüket kérem, amiért levelemmel zavarom önöket. Segítségüket szeretném kérni az alábbi ügyben. Szomszédunk szilárd tüzelésű (szenes) kazán üzemeltetésére kéményt építtetett, ami nem felel meg az építési és tűzvédelmi előírásoknak, szabványnak. A szomszéd ugyanis a kéményt a közöttünk lévő válaszfalba, illetve a válaszfalra építtette úgy, hogy annak belső falát a vályogfal alkotja, a padlástértől pedig a kémény az ilyen célra meg nem alapozott kis vastagságú vályogfalat terheli. A kémény miatti többletterhelés miatt a közös fal süllyed, több helyen repedezett és maga után húzza az épületrészünk fő- és válaszfalait, ami szemmel látható repedésekben nyilvánul meg. Nem győzzük a sarkokat javítani. Panaszomra a Tiszaföldvári Nagyközségi Tanács V.B. Szakigazgatási Szerve 1916-2/1986. számú határozatában a kémény lebontását rendelte el, defellebezés folytán a Szolnoki Városi Tanács V.B. műszaki osztálya III. 3201-2/1986. számúhatározatával ezt a határozatot hatályon kívül helyezte. A másodfokú határozat nem volt megalapozott, mivel az kizárólagosan tüzeléstechnikai szempontból vette, illetve vetette vizsgálat alá az elsőfokúhatározatot. A válaszfalat és a kéményt statikailag nem vizsgáltatta. Ugyancsak a Fűtéstechnikai Vállalat mezőtúri kirendeltségének füttömörségi vizsgálatára alapozta panaszomra adott 1991. szeptember 26-i válaszát a Tiszaföldvári Nagyközségi Polgármesteri Hivatala is. Míg ez folyamatban volt 1991-ben a polgármesteri hivatalnál, addig a szomszédunk, Sindel József odaépítette a szóban forgó kémény mellé a gázkazánt és a hozzávaló előre összeszerelt alumínium csőkéményt. Levelem végén csak annyit kérdek: vajon milyen jogszabályt alkalmaztak azok a szakemberek, akik jónak találták a vályogfalú közfalba vésett kéményt? Mert ilyen kéményt nem ismer a magyar jog. Várjuk meg, amíg felrobbant a kedves szomszéd? Meddig tűrjük még el? Várom az illetékes elvtárs válaszát. Előre is köszönöm a segítségét. Tisztelettel Budai József a Belterületi Általános Iskola volt igazgatója Tisztelettel Magyar Károly Arany János út 15/a.