Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-06-01 / 6. szám
1992. JÚNIUS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 3 Ha valaki eljut egy tőlünk nyugatra lévő országba, óhatatlanul összehasonlítást tesz, hogy ők hol és mi hol tartunk. Jómagam is ezt tettem, mikor ez év tavaszán április 23- tól május 2-ig részt vehettem az ELTE Szociológiai Tanszéke által szervezett hollandiai tanulmányúton. Mit tudunk Hollandiáról, erről a kb. Dunántúl nagyságú (41548 km2), mintegy 14 700 000 lakosú országról? Legelőször talán az ugrik be, hogy ott sok szélmalom van (ma már egyre kevesebb, helyettük az egyszerűbb felépítésű és nagyobb kapacitású szélmotorokat használják), azután a valamikor jellegzetes lábbeli, a facipő. Bizonyára többen vásároltak már holland kakaót - a volt gyarmatokról származik. Az edami sajt viszont originál holland. A tudományok területéről ismerősnek tűnik Christian Huyghens (hájhensz), a távcső és a rugós óra megszerkesztóje, vagy Leuwenhoek (lüvenhok), a mikroszkóp feltalálója, de legalább ennyire ismerős Hugo Grotius neve, aki a nemzetközi jog megalapításával szerzett hazájának és magának elévülhetetlen dicsőséget. Rotterdami Erasmus és Spinoza a filozófia kedvelőinek ismerős. A németalföldi festők közül világhírre tett szert a szerencsétlen életű Vincent van Gogh, de nem kevésbé híres a képtári tolvajok által is favorizált Rembrandt, valamint az idősebb és ifjabb Pieter Brueghel, de lehetne sorolni tovább e gazdag tablón szereplők neveit. A tenger közelsége hamar hajóra szólította a hollandokat, így a nagy felfedezők között megemlíthetjük Abel T asmant, akiről tengert, szigetet, félszigetet, öblöt és Ausztrália egyik államát nevezték el. Hasonlóan egy tenger őrzi a XVI. században tragikus véget ért William Barents hajókormányos nevét, akinek 1592-ben bekövetkezett halála után csak 275 évvel (1867-ben) találták meg a naplóját a Novaja Zemlja környékén. В arents kormányos a róla elnevezett tengerben nyugszik. Végül, de nem utolsósorban de Ruyter admirális a 40 prédikátorként ismert magyar reformátorok közül mentett ki Nápolyban a gályarabságból mintegy 28-at (a többiek addigra már megtértek Istenükhöz). Ez a múlt egy kis szelete, de miről nevezetes a mai Hollandia? Még mindig igen jelentős jövedelmet hozó ágazat a tulipántermesztés. Ezt a nagy karriert befutó virágot 1554-ben hozta Hollandiába Busbeck, Törökországból. A tulipántermesztés olyan magas hasznot hoz, hogy a bevételből fedezik részben a búza, részben a takarmányszükségletüket, bár ez utóbbit minden további nélkül meg tudnák termelni, mert megfelelőek a természeti adottságaik. A Holstein-ffiz szarvasmarha nálunk is közismert, de Hollandiában szinte mindenütt ezt a fajtát láttuk legelészni, még Hágában a királynő rezidenciájához tartozó legelőn is. Ez a fajta a bázisa a világelső holland tej- és tejtermékexportnak. A ’60-as évek második felétől jelentős földgáztelepeket fedeztek fel Groningen környékén, s fokozatosan növelve a kitermelést, jelenleg a világranglista IV. helyén állnak (évi 64 md m3). Az így nyert energiahordozóval fűtik számtalan üvegházukat, ahol virágot, zöldséget termelnek, főként exportra. A kőolajbányászat évi teljesítménye 5 millió t, s ez az energiagazdaság alapozta meg Delfzijl és Vlissingen timföld- és alumíniumiparát, amihez importálják a bauxitot. Ugyancsak ismertek a világban a Philips cég elektrotechnikai, elektronikai és híradás-technikai termékei, központj a Eindhovenben van. Rotterdamról mindenki tudja, hogy a világ legnagyobb forgalmú kikötője (évi 250 milliót), ahol a dokkokat csak bérlik a különböző társaságok, és az így befolyt összegből az állam újabb kikötőket építve és azokat bérbe adva folyamatosan növeli bevételeit. (Nem rossz példa a pénz fiaztatására - az állami tulajdonnal!!!) Talán az is ismert, hogy a hollandok évszázadok óta küzdenek a tengerrel, amire Zeeland tartomány címerének jelmondata is utal: Luctor et emergo (Küzdők és fennmaradok), de az ország címerének jelszava is ezt hirdeti: Je maintraidrai (fennmaradok), mivel Hollandia történelmében nemcsak f \ Samsung ER 2610 és TEC MA 1040 típusú pénztárgépeket teljes körű szervizellátással együtt RENDELJEN NÁLAM. Kötél Albert Tiszaföldvár, Bajkai Gábor út 19. Plusz + plusz Papírszalagok, festékezók. társadalmi, hanem óriási természeti katasztrófák is voltak, s ezek mindig kapcsolódtak a tengerhez. A római birodalom idején - a mai Hollandia területe is odatartozott - az Ijssel-tó még zárt tó volt (Lacus Flevo), de az ismétlődő vihardagályok széttördelték a védelmet nyújtó - ma már Friz-szigeteknek nevezett - természetes védőgátat. Ehhez járul az a geológiai tény, hogy Hollandia északi területei 100 évenként kb. 20 cm-t süllyednek, ami egy évezredben már 2 m! Ha hozzátesszük, hogy a tengerparti tartományok (Zeeland, Zuid-Holland, Noord- Holland, Friesland és Groningen) jelentős területei 4-6 m-rel vannak a tenger szintje alatt, akkor elképzelhető, hogy milyen emberfeletti küzdelmet kellett folytatniuk az itt élőknek a termőföld védelmében. Ennek a tevékenységnek az elnevezése a polderesítés, ami azt jelenti, hogy a tenger által elöntött területeket gátakkal elzárják, majd a vizet kiszivattyúzzák. Erre utal egy holland közmondás: Deus maré, batavus litora fecit (Az Isten tengert, a hollandus partot teremtett). Eddig mintegy 600 000 ha-t foglaltak vissza. A szivattyúzást a XVI. századig állatokkal hajtott járgányokkal (mint pl. a szarvasi szárazmalomnál), majd később a szélmalmokkal, jelenleg jobbára villanymotorokkal oldják meg. Csak egy adat a munka méretéről: a mi Balatonunk vízmennyisége kb. 1,6 md m3, és csak az északi polderből 2 md m3 vizet emeltek ki! Ezután a területet alagcsövezik a még felesleges víz elvezetéséért, illetve akésóbbi öntözés érdekében. Ezt követi a mélyszántás, asótalanítás és az egyéb káros anyagok eltávolítása, majd a talajbaktériumok telepítése. Olykor az állati kártevők ellen bevetik a „biológiai fegyvert”, így pl. Oost-Flevolandban 1957-ben baglyokat telepítettek az elszaporodott patkányok likvidálására. A terület termővé tétele után az állam 4-5 évig műveli a területet, majd ha-ként 200 holland forintért (1 HFrt kb. 44 Ft) bérbe adja (a várható haszon kb. 5-600 HFrt). Az utolsó fázis a visszafoglalt terület betelepítése. A leendő falvakat először mérnöki asztalon tervezik meg, így azok elrendezése igen praktikus, pl. átlagosan 6,5 km-re vannak egymástól. Az új települések nevüket a középkorban megsemmisült ősi falvakról kapják, kivéve a Flevoland tartományban lévő Lelystad, amelyik nevével állít emléket Cornelius Lely mérnöknek, aki a Zuiderzee Projekt kezdeményezője volt. (Folytatjuk) Varga Csaba Hollandiai anziksz
