Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)

1992-06-01 / 6. szám

4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. JÚNIUS Гг -.................................-" =^\ Az itt közölt előterjesztés közlését lapunk szívesen vállalja, és feltétlenül szükségesnek tartja, hiszen ha valaki illetékes a kérdésben, ha valaki igazán érdekelt, az a tiszaföldvári polgár. Lapunk arra kér, arra buzdít minden tiszaföldvári lakost és minden olvasóját, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, írják meg gondolataikat, véleményeiket, ötleteiket és elképzeléseiket. Ezeket a véleményeket - természetesen - nem kívánjuk befolyásolni, korlátok közészorítani, mégis arra kérjük Önöket, elsősorban ne az elhatározást vitassák, ne azt fontolgassák, hogy akarjunk-e város lenni, vagy nem, hanem ha sikerül, azt hogyan tegyük eredményesebbé, gyorsabbá, hasznosabbá mindannyiunk (és unokáink) javára. Minden jó akaratú véleményt tisztelettel és köszönettel várunk. TiszaiöMvá r nagyközség polgármestere ELŐTERJESZTÉS A Tiszaföldvári Önkormány­zat Kéviselő-testülete Tisza­­földvár Nagyközség várossá nyilvánításának kezdeménye­zéséről. Tiszaföldvár Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 59. paragra­fusában biztosított jogával élve a község várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület kez­deményezését a belügymi­niszter útján terjeszti a köztár­sasági elnök elé. Tisztelt Képviselő-testület! A fent idézett törvényben pontosan megfogalmazott feltételekből kiindulva meg­győződésem, hogy a határozat meghozatala Tiszaföldvár vá­rossá nyilvánításának kezdemé­nyezéséről a képviselő-testület számára már túllépett a le­hetőség határain, az kifejezetten kötelességévé vált. Előterjesztésem csak váz­latszerű, a mérlegelés szempon­tjait kívánom a figyelmükbe ajánlani. I. Általános szempontok 1. Településünk sok száz éves múltja, a történelemben számon tartott szerepe, a környezetére gyakorolt meghatározó hatása, folyamatosan gyarapodó lélek­­száma, vonzó megélhetést biz­tosító természeti adottságai in­dokolják a község - ezen keresz­­tül térségünk - rangjának emelését. Tiszaföldvár le­hetőségekkel élni tudó, mező­­gazdasággal, iparral, keres­kedelemmel foglalkozó, kellő­képpen iskolázott, kulturált la­kossága elvárja, meg is követe­li tevékenysége elismerését, le­hetőségei tovább bővítését. 2. Magyarországon kb. 3200 település van, ebből 166 város. Tiszaföldvár helyzetét vizsgál­va megállapítható, hogy 12000 fő körül mozgó létszámával a magyar települések nagyság­rend szerinti rangsorában az előkelői 10-120. helyet foglal­ja el. Tény, hogy Magyar­­országon 50-60TiszafÖldvámál lényegesen kisebb létszámú város van, olykor politikai meg­fontolásokból meghatározott vonzáskörzetekkel és felada­tokkal felruházva. П. Tiszaföldvár térségi sze­repe 1. Már 1467-ben szerepel községünk neve különböző oklevelekben. A sokféle történelmi áramlatban - nem egyszer a megsemmisülés határán is - küzd és bizonyítja életképességét. 1721-től fej­lődése már folyamatosan nyo­mon követhető. 1848-ban fon­tos szerepet játszott a szabad­ságharcban. Fejlődésének csú­csán а XX. század közepéig Jász-Nagykun-Szolnok vár­megye meghatározó, nagy vonzáskörzettel bíró járási székhelye. А II. világháború után a község idegenből jött vezetői a térség adottságainak vonzere­jét kihasználatlanul hagyva, ide­gen érdektől vezérelve nehezen kiheverhető, jelentős hanyatlást okoztak. Az 1980-as években ismét lassú fejlődés indult meg, 1990-től pedig a lakosság köve­telésére csaknem valamennyi politikai erő türelmetlenül kész segíteni a fejlődés gyorsítását. 2. A megyében 74 település, ezen belül egy megyei jogú város és 11 város van. Ä 11 városból 5-nek a létszáma kevesebb, 3-nak lényegesen kevesebb, mint Tiszaföldváré. Természetesen vonzáskör­zeteket politikai megfontolás­ból, mesterségesen is létre le­hetett ideig-óráig hozni, de történelmi távlatokban nem. Ebből kiindulva minden múlt­beli, mesterséges beavatkozás ellenére is Tiszaföldvár a 6. leg­nagyobb vonzáskörzettel ren­delkező települése a megyének. Ш. Tiszaföldvár fejlettsége A részletes elemzés majd bi­zonyítja, hogy a megyében tartjuk a 6. körüli helyet minden területen. 1. Infrastruktúra Víz-, villany- és gázellátá­sunk csaknem teljes. 85,6 km­­es úthálózatunk folyamatosan kap szilárdburkolatot, 1993-tól gyorsabb ütemben. Az éveken keresztül elnyert nagy összegű állami céltámogatás lehetővé tette korszerű szeméttelep, szennyvíztisztító mű megépíté­sét, szenynyvízcsatoma-háló­­zatnak fokozatos kiépítését. A teljes, világszínvonalú tele­fonhálózat folyamatban lévő kiépítése nagy erőfeszítések eredményeképpen 1993. év végére - 1994. év elejére megvalósul. 2. Egészségügy A kellő körzeti, háziorvosi hálózat kiegészül a legkülön­bözőbb szakorvosi ellátással. Még az idén, 1992-ben kész lesz, beindul a korszerű felsze­reléssel és gépjárművel ellátott központi orvosi ügyelet. Jó le­hetőségünk van az egész egészségügyi ellátás magasabb színvonalon való megvalósí­tására, talán még Tiszazugot érintő szülőotthon vissza­állítására is. 3. Oktatás- és művelődés­­ügy A fokozatosan korszerűsödő óvodák, általános iskolák három-három központtal működnek. Jó hírű, és korszerű továbbfejlesztésre kész a térség legnagyobb gimnáziuma, több­irányú szakközépiskolája. Az iskolák számára további tanter­mek vannak tervezés alatt, tor­naterem a megvalósítás útján. Könyvtáraink kiváló, művelődést szolgáló egyéb in­tézményeink kifogásolható ál­lapotban vannak. Három egyház, 6 templom, kettő felújítás előtt. 4. Kereskedelmünk jó, mun­kahelyteremtő iparunk nehezen fejlődő, mezőgazdaságunk az átalakulás bizonytalanságait hordozza. Nagyközségünk várossá nyil­vánítása fejlődésünk fel­­gyorsításának az alapja. Állami eszközökből meg­növekszik költségvetésünk for­rásoldala, felerősödik térségünk vonzása. A cél eléréséhez szükséges:- az önkormányzati testület határozata avárossányilvánítás kezdeményezéséről- valamennyi lakosunknak- valamennyi párt vezetőinek és tagjainak- közéletünk szereplőinek- Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képvise­lőinek- a megyei önkormányzat el­nökének- a köztársasági megbízott­nak- a belügyminiszternek- a köztársasági elnöknek a segítőkész támogatása. A kellő megfontolás után kérem a határozati javaslatom elfogadását! Kérem a határidő megjelö­lését a.) 1993. január 1. vagy b.) 1993. március 15- ben. Marosfalvi Ernő polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents