Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-06-01 / 6. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. JÚNIUS A polgármester tájékoztatója a két testületi ülés közötti legfontosabb túrgyalásairöU 1992. májas 13. A mezőtúri Alföldi Téglagyár privatizációval megbízott szakembere keresett meg, és a Tiszaföldvári Téglagyár privatizációs esélyeit beszéltük meg. 1992. május 14. Az áfész helyi vezetője, dr. Tóth József és a tanulmányúton lévő svéd vendége, aki az ottani áfésznek megfelelő szövetkezet vezetője, továbbá az ugyancsak svéd, jelenleg magyar egyetemen előadó menedzserképző szakember látogattak meg. Kapcsolatrendszerük lehetőségeit és tiszaföldvári tapasztalataikat beszéltük meg. 1992. májas 15. Szolnokon aláírtam a „TISZÁÉRT’ ’ Alapítvány alapító okiratát. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés kezdeményezését önkormányzatunk a március 31 -én tartott ülésen elfogadta, és határozatot hozott az alapítványhoz való csatlakozásra 15 000 Ft-tal. Az alapítvány célja: a Tisza folyó megyei szakaszához kapcsolódó idegenforgalom erőteljes növelése, a táj természeti értékének a megőrzése. Alapító tagként a megye Tisza mellett fekvő 23 településnek képviselői írták alá az okiratot. 1992. májas 18. Szolnokon a Technika Háza nagytermében dr. Munkácsy Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Miskó Istvánná, a megyei munkaügyi központ vezetője tartott az országos és a megyei foglalkoztatási helyzetről tájékoztatót. Dr. Munkácsy Ferenc Amíg 2 évvel ezelőtt néhány 10 ezer munkanélküli volt az országban, addig 1991. év elején 100 ezer, most elértük az 500 ezer főt, ’92. év végére várhatóan 750 ezer fő körül lesz a munkanélküliek száma. Ez a mennyiség kormányzati felelősség, de érinti az önkormányzatokat is. A szűkén vett foglalkoztatási eszközrendszernek négy jól elhatárolható csoportja van: 1. A munkanélkülieknek alanyi jogon járó ellátása, a munkanélkülisegélyezés. 2. A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei: az átképzés, közhasznú munka, munkahelyteremtés, csökkentett munkaidős foglalkoztatás stb. 3. Munkahelyteremtésre, területfejlesztésre rendelkezésre álló központi eszközök. 4. Új elem, a munkanélküli-ellátástól kikerülők szociális támogatása. Az ellátások alapja a Szolidaritási Alapból (a dolgozók befizetéseiből) képződik. A Foglalkoztatási Alap egész más rendszerben működik. Egyszer 6 milliárd Ft van szükséglet szerint elosztva a megyékhez objektív mutatók alapján. További 3 milliárd ugyancsak szét lesz osztva, de ez már pályáztatás útján, ahol a találékonyság, a kezdeményezőkészség dominál a munkanélküliség megoldásában. Miskó Istvánné Ő Jász-Nagykun-Szolnok megyével foglalkozott. A megye munkanélkülijeinek száma 21,3%-kal nőtt, 30 ezer fő. Az átlagnál roszszabb Tiszafüred térsége 24,5%-os rátával, Karcag térsége 22,1 %-kal és Kunhegyes 20,4%-kal. A munkanélküliek 53%-a a szakképzetlen, de változóban van ez az arány. Nagy probléma a jogszabályi lehetőségen túl a felajánlott munkahelyek megfelelő voltát meghatározni. Növekedni fog a feketemunkát végzők ellenőrzése, a járadékból való kizárások száma. A fő feladat nem az ellenőrzés lesz. Minden kirendeltségre olyan szakemberek kerülnek, akiknek fő feladata a vállalatokkal való kapcsolattartás lesz, az üres álláshelyek felkutatása, feltárása, a munkaadókkal korrekt együttműködés kialakítása. Az év hátralévő része előreláthatóan a munkanélküliek számának további emelkedését hozza. Nagyon „besegít” a mezőgazdaság eltartóerejének csökkenése, átalakulási problémáia miatt. A Foglalkoztatási Alap decentralizált része 315,4 millió Ft. A Munkaügyi Tanács döntése alapján 35%-át munkahelyteremtésre, 32%-át közhasznú munkára, 22%-át átképzésre, 11%-át részmunkaidős foglalkoztatásra, a tartósan munkanélküliek támogatására, korengedményes nyugdíjazásra, vállalkozóvá válásra fordítják. 1992. május 24. Jól megrendezett, általában sikeresnek ítélt vásárt tartottunk. 1992. május 26. Mezőtúron a Körös-Com Távközlési és Telekommunikációs Rt. közgyűlésén vettem részt önkormányzatunk képviseletében. A hat időszerű napirendi pont megtárgyalása után átvettem az önkormányzat tulajdonát képet 1 150 000 Ft-ot érő részvényt. 1992. május 28. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjének (dr. Horváth Gabriella) a kárpótlási törvény végrehajtásának jelenlegi állásáról, az árverésekre való felkészülésről, az árverésre kerülő földek táblakijelölése során felmerült gondokról tartott tájékoztatóján vettem részt. Hetvenegy gazdálkodóegységből 60-ban egyezség született, a fórumok szerepüket jól töltötték be. Folyamatosan küldik ki az értékelt kárpótlási igényekről szóló határozatokat. A jogerőre emelkedés után a helyi OTP-ben lehet őket megkapni. A Kárpótlási Hivatalban 29 főnek kell értékelni a kb. 450 ezer db adatlapot, ez rendkívül lassan halad. A kormány talán segítséget ad a felgyorsításra. Egy-egy gazdasági egységben a kárpótlási jegyek 30%-ának megküldése után lehet, de még nem célszerű árverést tartani. Talán késő ősszel sor kerülhet rá, előtte még konzultációt, esetleg próbaárverést is rendeznek. Felhívták a figyelmünket, hogy a kárpótlási jegyek olcsón történő felvásárlása károkat okozhat. 1992. júuius 3. A hivatalomban keresett fel az emlékezetes levélváltás után a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, Farkas Flórián. A hozzám írt levelével ellentétben rendkívül szimpatikus egyéniség. Meg kell állapítanom, irreális elképzelésektől mentes, részletekbe menő tárgyalásunk során egymáshoz hasonló, vagy közel álló nézeteket fejtettünk ki. Csak egy párat említek meg.- A cigányság helyzetének javítása sokrétű feladat, és elsősorban nem anyagi természetű.- A családgondozásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni.- Tanulásra, kulturális tevékenységre, sporttevékenységre megkülönböztetés nélkül valamennyi intézményünkben lehetőség van.- Összejöveteleik számára a művelődési ház térítés nélkül igénybe vehető- Az önkormányzat szociálpolitikai bizottságának ülésein a Lungo Drom képviselője tanácskozási joggal részt vehet stb. 1992. júuius 3. Kunszentmártonban rendeztek fórumot a háziorvosokkal kapcsolatos problémák megbeszélésére a megye egészségügyi vezetői. Dr. Király Ferenccel vettem részt a tájékoztató jellegű megbeszélésen. A feltett kérdések közül - melyeknek egy része dr. Király Ferenctól származott - sok a kellő szabályozás hiányában tisztázatlanul maradt. 1992. júalus 5. A megyeházán dr. Skultéty Sándor c. államtitkár meghívására a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről, az önkormányzati vezetőkre háruló feladatokról tartott tájékoztatót a BM közigazgatásfejlesztési főosztály szakértője, dr. Lindor Sándor. 1992. júuius 6. Budapesten az ’56-os Szövetségkongresszusán mint megyeiküldött vettem részt. 1992. június 9. Törökszentmiklóson a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés korábban megfogalmazott kezdeményezésére, az önkormányzatunk 97/1991./ХП.5./ sz. ÖKT határozatára részt vettem a Területfejlesztési és Kistérségi Együttműködési Társulás alakuló ülésén. Csatlakozott 21 önkormányzat, további 18 jelezte a csatlakozást. Az alapító okiratot aláírtam, a működés feltételeit megbeszéltük.
