Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. OKTÓBER A polgármester válaszol A polgármester fontosabb tárgyalásai 1991. szeptember 24-én az áfész elnö­ke vázolta a szövetkezet idei programjá­nak teljesítését, ismertette az áfész-napok rendezvénytervezetét, és meghívott! 1991. szeptember 28-án Cibakházán a Tiszazug térségének gázellátásról tárgya­ló megbeszélésén vettem részt. 1991. szeptember 26-án Mezőtúron a Műszertechnika távközlési programjá­nak elfogadásáról az önkormányzati testület felhatalmazása alapján szándék­­nyilatkozatot írtam alá. A szándéknyilat­kozat tartalmazza: a Műszertechnika, Ti­­szaföldvár és térsége (a megye 1/3-a) kö­zötti rt. alakítását, az rt. okiratának kidol­gozásában javaslatomra részt vesz dr. Vona László jogtanácsos az önkormány­zatunk képviseletében. Az rt.-be való be­lépésünket és az alaptőkéhez való csatla­kozást 1 150 000 Ft-tal. 1991. szeptember 26-án megbeszélést tartottam Farkas Ferenccel, az Alföldi Téglaipari Vállalat igazgatójával a föld­vári téglagyár privatizációjáról és egyéb kapcsolódó ügyekről. A tárgyalás egy ré­szébe bevontam a helyi vezetőt is. 1991. szeptember 28-án a Virághegyi nyugdíjasklubban vettem részt az ENSZ közgyűlése által kijelölt, az öregek világ­napjával kapcsolatos megemlékezésről, megünnepléséről. Felkérésükre ünnepi beszédet mondtam. 1991. október 2-án a szolnoki Hetényi Géza Kórház gazdasági igazgatójával a Tüdőgondozó átadás-átvételét beszéltem meg. 1991. október 7-én Majorosné Drávái Mária „Szolnokfilm” Mozi Vállalat igaz­gatójával a tiszaföldvári mozi önkor­mányzati tulajdonba vételének ügyeit be­széltem meg. 1991. október 9-én a Megyei Víz- és Csatornaművek üzemigazgatójával, Né­meth Lajos üzemigazgatóval beszéltem meg a tiszaföldvári vízművek átvételével kapcsolatos időszerű kérdéseket. 1991. október 10-én a megyei rendőr­­főkapitány úr meghívására a tiszaföldvári rendőrség új épületének az ünnepélyes átadásán vettem részt. 1991. október 11 -én a községi múzeum helyzetét beszéltem meg a múzeum helyi és megyei vezetőjével. 1991. október 13-án, vasárnap délután a Tiszaföldvári Szociáldemokrata Párt meghívására ünnepi taggyűlésükön vet­tem részt. A párt országos elnöke, Petra­­sovics Anna is részt vett. Nemcsak na­gyon kellemes, hanem hasznos megbe­szélés volt. 1991. október 15-én a KEVITERV AK VA KFT. vezetőjével a céltámogatási pályázataink műszaki és költségvetési problémáit beszéltem meg. Sztoján József- Az egyik nyilatkozatában feltűnő volt, hogy a jövő évi útépítések között első helyen említette az ószőlői utakat. Miért?- A döntés nemcsak rajtam múlik, de eléggé megalapozott a véleményem. Mi ha­tározza meg a sorrendet? Egyrészt a költség­­vetésünk teherbíró képessége, az utca lakó­inak hozzájárulása. Ezen túl kell figyelembe venni, hogy az ószőlői utak még a század­­forduló előtt lettek kialakítva, elképesztően keskenyre sikerültek. Nagy forgalmú sugár­utak, összekötik Földvárt az Aranyheggyel, Homokkal. A forgalmat persze mérni is le­het. Az egy m2 útfelületre eső forgalom, többszöröse a később, megfelelő szakér­telemmel, előrelátással kijelölt 2-3-szor szé­lesebb utakénál. A helyhiány miatt a vízel­vezető árkokat sem lehet a megfelelő mér­tékben kialakítani. Egy-egy esősebb idő­szakban nemcsak az út válik szinte járha­tatlanná, hanem a járda is víz és sár alá kerül. Nagy Zoltán, Strand út- A múltkori kérdésekre adott válasza egyeseknek nem nyerte el a tetszését. Olvas­ta a Tiszaföldvári Hírlap fórum oldalát? Elolvasta a „Hosszú diétával" című tudósí­tást Demecs Katalintól? Mit szól hozzá?- Természetesen olvastam, őszintén megmondom, nem nagy kedvvel válaszo­lok. A véleményét a nevével felelősséget vállalva, a szerkesztőség engedélyével min­denki megírhatja. Ebből kiindulva próbá­lom megfogalmazni a válaszom. A szándé­komtól, a szavaimtól nem lehetett megsér­tődni. Félreérteni is nagyon nehezen. Szán­dékosan persze igen. De nem hiszem ezt Pápai Jánosnéról. Köszönöm, hogy mindig időzavarral küszködve, elkapkodott íráso­mat szinte soronként elemezte. Sajnálom, hogy minden szavamat helytelenítette. Egy kicsit indokolhatta volna. Kiss Gyulát védi velem szemben? Már az apjának is tisztelője voltam. Tímár Jánost? 6 ugyan nem szorul rá. A fiát is, a feleségét legalább 30 éve ismerem. Vagy Tóth Lászlót? Ugyan kér­dezze meg őt, velem szembenállónak tartja­­e magát? A tsz-t is védte, pedig védelemre a tsz tagjai szorulnak. Persze sokat segített a tsz. Hogy eleget? Elszámolásnál a mérleg számít. Pápainé a közgyűlési beszámolókra hagyatkozik, én a dolgozók véleményére. Őket próbálja meggyőzni. Hogy ezt a gaz­dálkodási formát, a több száz millió hitel ellenére - melyet biztosan vissza kell fizetni - érdemes volt fenntartani. Próbálja meg elhitetni „Pista bácsival, Rozi nénivel”, hogy most ne sírjon a nyakukba zúduló ba­joktól, terhektől, mert az eddigi jövedelmük arányos volt a vezetőik jövedelmével, és most a terheik is arányosak. A látszat ugyan az, hogy be vannak csapva, de azt ne higgyék el. A volt tsz-elnökök, volt vezetők kimentett vagyona, a fillérekért megvásá­rolt szolgálati lakások, a zsúfolt sárban ful­dokló utcák helyett, a pusztában megépített sztráda, a végén a lovardás, szaunás vadász­­kastéllyal, a sok-sok elhibázott (saját zsebre soha meg nem tett volna) gazdasági döntés, az aranykoronánként 10 Ft- ért megvásárolt, községünk létét érintő legelők, földek száz­hektárjai, a mezőgazdaságot egy kicsit is versenyre kényszerítő iparosodás teljes ki­zárása, stb. az átlag tsz-tag érdekeit szolgál­ta. Ha rám hallgat, meg sem próbálja. Hi­szem, hogy nem szándékosan értett félre, a velem szembenállásra fordított energiát próbálja segítségemre felhasználni. De csak ha önként akarja. Nagyon tetszett Tímár János mértéktartó reakciója. 6 tudja, hogy a politikában nem csak a szándék a fontos, hanem a lehetőség is. De egy kicsit most is kötözködnék. A saját kétkezi munkájának a felajánlását tisz­telettel veszem, de a „földvári nép” nevében nincs joga ezt megtenni! Kovácsné Pintér Márta „Szívesen meg­kérdezném” c. írására reagálva: Miért nem teszi? Ha tudnám az okát, szívesen segíte­nék. Próbálja elképzeléseit az MSZMP-ben megvalósítani. így a múltkor említett „kaca­­rászásának” az oka, a mostani írásának a célja, markánsabbul érvényesülne. Én el tudnám képzelni, és őszintén megmondom, az ötlet nem tőlem származik, hanem a sok szülőtől, hogy mindezt főállásban is tehet­né. A „Hosszú diétával” kapcsolatban, De­mecs Katalin az önkormányzati testület döntéseinek tényszerű felsorolásából csak a téglagyárnál zökkent ki. Itt sem kellett vol­na. Ha nem látja át, nem érti meg, ne mind­járt a demokratizmust okolja. О nagyon is tudja, hogy itt demokrácia van, különben az „egy- két jobb érzésű” képviselő közé a saját munkáltatóját is besorolta volna. Több pedagógus kérdezte:- Az Alkotmánybíróság 47/1991. (IX. 24.) AB határozata az óvodák, iskolák veze­tőinek a kinevezésénél milyen változások várhatók? A határozat lényege: a nevelési, oktatási intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkör gyakorlására az önkor­mányzat képviselő-testülete jogosult. Min­den más alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott, pl. a tantestület véleménye­zésijavaslattevő, egyetértési joga, csorbíta­ná a fenntartásért felelősséget vállaló önkor­mányzat jogát. Az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt és megsemmi­sített jogszabály hatályát vesztette. Az in­tézményvezető jövőbeni kinevezését is pá­lyázatkiírás előzi meg. A kiírt pályázatokat az önkormányzati testület értékeli, elképze­lésem szerint esetleg független szakértők bevonásával. A magam részéről a benyúj­tott pályázatok megszaporodását várom!

Next

/
Thumbnails
Contents