Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
10 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. JÚLIUS A kárpótlás néhány lényeges eleme Ennek a rövid írásnak nem lehet célja a sokakat érintő és érdeklő kárpótlási törvény magyarázása, részletes ismertetése. Csupán néhány, de a legtöbbszörelőforduló és a törvény lényegét érintő kérdés érintésére van lehetőség. A törvény az utóbbi öt évtized során az állampolgárok magántulajdonának állami intézkedésekkel való csorbítását van hivatva részlegesen kárpótolni. Lényeges kiemelni a törvény alapkoncemciójából, hogy a kárpótlás csak részleges, illetőleg a magántulajdonban korábban okozott sérelmek orvoslását nem a tulajdoni tárgyak (föld, üzem, lakóház, üzlet stb.) visszaadásával, hanem a volt tulajdonosok részleges vagyoni kárpótlásával kívánja orvosolni. Kárpótlásra jogosultak Kárpótlásra csak természetes személy jogosult, az ún. jogi személyek, tehát különféle szervezetek, társaságok kárpótlási igényt nem jelenthetnek be. Természetszerűleg elsősorban a tulajdonos jogosult kárpótlásra, ha a tulajdonos elhalt, akkor gyermekei a jogosultak. Amennyiben valamelyik gyerek elhunyt és van leszármazója, akkor a helyébe az, vagyis az unoka lép. Több gyermek esetén a jogosultság arányosan felosztásra kerül a gyerekek között. Abban az esetben, ha valamelyik gyermek meghal és nincs leszármazója (unoka), akkor az elhaltat megillető rész után nem jár kárpótlás. Leszázmazók hiányában a túlélő házastárs lesz a jogosult, de csak abban az esetben, ha a sérelem elszenvedésekor is és a halál időpontjában is együtt élt a jogosulttal. A kárpótlás mértéke Ennyi év után a kár pontos nagysága nem határozható meg, ezért a törvény átalányértékeket állapít meg. Termelőföld esetében 1 aranykorona 1000 forintnak felel meg, erdő esetén az 1 aranykorona 4000 Ft. Lakás, üzlet, műhely stb. esetén Tiszaföldváron 500 Ft/m2, városban 800 Ft/m2, Budapesten lakbérövezetenként változó. A vállalatok utáni kárpótlás az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámától függően változó. Ennek alapján számítható ki a kár összege, a kárpótlás összege azonban nem haladja meg tulajdonosonként, illetve vagyontárgyanként az 5 millió forintot. A kárpótlás ténylegesen egy degresszív táblázat szerint állapítható meg, ami azt jelenti, hogy csak a kár egy részét térítik meg, és minél nagyobb a kár, annál kisebb mértékű a kárpótlás aránya. Gyakorlatban ez a következők szerint történik: ha a kár 200.000, - Ft, vagy annál kevesebb, a kárpótlás teljes összegű. 200.000-300.000,- Ft között a kárpótlás mértéke 200.000,- Ft és a 200.000 Ft-on felüli rész 50%-a, 300.001-500.000,- Ft között 250.000,- Ft és a 300.000, - Ft-on felüli rész 30%-a, 500.001,- Ft felett 310.000, - Ft és a 500.000,-Fton felüli rész 10%-a. Kárpótlási jegy és felhasználás A kiszámított kárpótlás öszszegéről a Kárrendezési Hivatal kárpótlási jegyet állít ki. A kárpótlási jegy bemutatásra szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. A magánforgalomban az érintettek megegyezése alapján átruházható. A kárpótlási jegy a kibocsátása naptári negyedévének első napjától számított 3 évig kamatozik, a kamat mértéke pedig a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a. (Jelenleg a jegybanki alapkamat 22%.) A kárpótlási jegy felhasználási lehetőségei- az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására fordítható;- termőföldtulajdon megszerzésére;- az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel esetén saját erőként viselkedik;- a társadalombiztosítástól életjáradék igényelhető, ennek szabályai azonban még nincsenek kidolgozva;- állami lakás értékesítése esetén fizetőeszközként névértékben felhasználható. Termőföld megszerzése, árverés A Kárrendezési Hivatal a kárpótlási kérelmek elbírálása után, annak eredményei alapján összesített értesítést küld a szövetkezetnek arról, hogy a földterületét érintően mennyi aranykorona értékre állított ki kárpótlási jegyet. A szövetkezetnek vagy jogutódjának az értesítés átvételétől számított 30 napon belül ki kell jelölni árverésre az értesítésben megjelölt aranykorona értékű földterületet. A kijelölt terület minősége a szövetkezet földterülete átlagos minőségének kell megfelelnie. A kijelölés előtt ún. földalapot kell képezni tagonként 30, alkalmazottként 20 aranykorona értékű föld figyelembe vételével. Az árverés természetesen nem érinti a jelenleg is magántulajdonban lévő földeket, amelyek után most a szövetkezet földjáradékot fizet. Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegy erejéig a következő jogosultak vehetnek részt:- akinek az elvett földje az árverező szövetkezet (állami gazdaság) tulajdonában van- aki az árverező szövetkezet tagja az árveréskor, és 1991. január 1-jén is tag volt- akinek 1991. június 1-jén az állandó lakóhelye olyan településen volt, ahol az árverező szövetkezetnek földje van (ez a Tiszaparti Tsz esetében Tiszaföldvár, Martfű, Mezőhék). Az árverésen a jogosultak licitálnak az egy aranykorona értéknek megfelelő forintértékre. A kikiáltási ár 3000 Ft/ak. Amennyiben nincs ilyen áron vevő, a kikiáltási ár legfeljebb 500 Ft/ak. értékig csökkenthető. A legmagasabb árat ajánló árverező vételi jogot szerez a kijelölt földterületből. A vételi jogával csak az élhet, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására, és arra, hogy 5 éven belül a termelésből nem vonja ki. Aki ezen kötelezettségeit megszegi, annak földjét kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A megszerzett termőföld 3 éven belül történő elidegenítése esetén a teljes vételár után személyi jövedelemadót kell fizetni (az értéknövelő beruházás összege vonható le). A vásárolt föld kimérésével ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik, ugyanakkor a tulajdonszerzés mentes az illeték alól. Ügyintézési tudnivalók A törvény 1991. augusztus 11-én lép hatályba, az igényeket Szolnokon a volt megyei tanács épületében megalakuló Kárrendezési Hivatalhoz kell benyújtani 1991. augusztus 11. és november 11. között. Aki ezt a határidőt elmulasztja, nem részesülhet kárpótlásban. A hivatalnak a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül kell intézkednie. Előzetesen az adatok, iratmásolatok beszerzésére a földhivataloknál van lehetőség. Tiszaföldvári és martfűi földek esetében Szolnok, József A. út 36. szám alatt, mezőhéki földek esetében Mezőtúr, Kossuth tér 1. sz. alatt, cibakházi földek esetében Kunszentmárton, Marx út 6. szám alatt. A Tiszaföldvári Ónkormányzat Polgármesteri Hivatala ügyfélfogadási időben korabeli térkép és birtokívek segítségével az érdeklődők részére tájékoztatást nyújt. Javaslom minden érintettnek, hogy kísérje figyelemmel az igénybejelentéssel és ügyintézéssel kapcsolatos híradásokat, szerezze be a közeljövőben várhatóan megjelenő részletes tájékoztatókat. Ha még a végrehajtás szabályai nem készültek el, ugyanakkor az időben történő ügyintézés, az erre való felkészülés a kárpótlás feltétele. Dr. Vona László
