Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
1991. JÚNIUS TISZAFÖUDVÁRI HÍRLAP 3 Aki időt nyer... (Tudósítás a Tiszaparti Mgtsz sorsfordító közgyűléséről) Június 20-án zsúfolásig megtelt a „Fehér Ház” épülete. Több mint 700 ember szorongott a közgyűlésen. A nagy érdeklődés érthető, hiszen a termelőszövetkezet és az ott dolgozók sorsáról volt szó. Nem túlzás az alcím szóhasználata, mert valóban sorsokról döntött a közgyűlés. Több mint 1000 aktív dolgozó és 470 nyugdíjas sorsáról. Drámai helyzetbe került a termelőszövetkezet. Arról van szó, hogy talpon marad, vagy kényszerpályára kerülve teljesen a „padlóra” jut. Szükségintézkedések A szövetkezet az ez évi gazdálkodását az előző évben elszenvedett aszálykár és az állattenyésztés értékesítési nehézségei miatt 100 millió forint pénzügyi hiánnyan kezdte. Ez a pénzügyi hiány jelenleg is fennáll. A tsz vezetése a hiány leküzdésére szükségintézkedések bevezetéséről határozott. Ezen intézkedéstervezet véleményezés, kiegészítés, átdolgozás után került a közgyűlés elé. Előzőleg kisebb munkahelyi csoportokban vitatták meg a dolgozók az intézkedési tervet. A közgyűlés a termelőszövetkezet elnökének, dr. Fekécs Mátyásnak a beszámolójával kezdődött. Beszámolójában elemezte a szövetkezet jelenlegi helyzetét, beszélt az átalakulás lehetőségeiről. A termelőszövetkezeten belül feszültségek vannak az ágazatok között is. Tavaly a növénytermesztés volt veszteséges az aszály miatt, most az állattenyésztés, az értékesítési gondok miatt. Az alaphelyzet az, hogy a tsz a megye legnagyobb állatállományával rendelkezik, jó termés várható, de már körvonalazódnak az értékesítési gondok. A hitel megszűnt. A bankokat nem érdekli az, hogy a tsz-nek85 millió forinttal tartoznak a vásárlók. Nekik az a fontos, hogy a szövetkezet kiegyenlítse a 100 millió forint tartozását és csak akkor folyósítanak újabb hitelt. Ennek a 100 millió Ft-nak az előteremtésével foglalkozik a szükségintézkedések tervezete, szem előtt tartva azt, hogy lehetőleg ne kelljen munkahelyeket felszámolni. Mert mi történik, ha nem sikerül előteremteni a 100 milliót? A bankok azonnali visszafizetést kérnek, ami azt jelenti, hogy elárverezik a tsz vagyonát (méghozzá áron alul), lefolytatják a csődeljárást, megszűnnek munkahelyek. Ennek következtében óriásira duzzad Tiszaföldváron a munkanélküliség, hiszen a termelőszövetkezet Földvár egyetlen nagyüzeme. Mit lehet ilyenkor tenni? Vagy bejelenteni a csődöt és vermi a kalapot (ennek következményeit fentebb már vázoltam), vagy pedig rendbe termi a pénzügyeket, és csakis akkor lehet egy új típusú szövetkezeti formát, társulást létrehozni. A közgyűlés az utóbbi variáció tárgyalásához kezdett hozzá. A válságkezelő program 20 pontban foglalja össze a tennivalókat. Egyetlen közgyűlésen lehetetlen érdemben tárgyalni mind a 20 pontot, így tehát a legégetőbb problémákkal kezdtek az első gyűlésen. A beszámoló után a résztvevők kifejthették véleményüket, kérdeztek, javasoltak. A legtöbb kérdés, vélemény a háztáji juttatásokkal kapcsolatosan érkezett. A szövetkezet tavaly duplájára emelte a háztáji juttatásokat, most azonban - a kialakult helyzet miatt - felére akarja csökkenteni. A szakszervezet és a nemrég megalakult gazdakör szerint ragaszkodni kell a két hold háztájihoz. Vita a háztájiról Több felszólalás foglalkozott a háztáji ügyével. Ki a csökkentés mellett, ki ellene szált síkra. Ki hevesebben, ki visszafogottabban. Ki-ki a vérmérséklete szerint. Azonban a vita megfelelő mederben folyt le, bár akadtak személyeskedő megjegyzések is. Igaz, most úgy is ez dívik a magyar demokráciában. A háztáji vitája kompromisszumos javaslattal zárult, melyet a közgyűlés meg is szavazott. Aratás után 5 q búzát és 5 q árpát kapnak a dolgozók a háztáji terhére. A fennmaradó részt a tsz tárolja, ugyanis októberre halasztódott a háztájival kapcsolatos végleges döntés. T. L: marad-e a két hold? A közgyűlés még a következő határozati javaslatokat fogadta el: Egyetértenek:- a vezetőség által javasolt ingatlanok eladásával; kiegészítve a szövetkezet tulajdonában lévő szolgálati lakások eladási javaslatával;- pénzügyi fedezethiány esetén a 15 ezer forint feletti bérek elhalasztott kifizetésével;- a pénzügyi stabilizáció utáni átalakulási ütemtervvel. Ezek voltak az elfogadott határozati javaslatok, de sok szó esett a termelőszövetkezeti gépek, alkatrészek eladásáról. Javaslat érkezett arra, hogy ezek megvásárolásánál a tsz-tagok elővásárlási jogot élvezzenek. Beszéltek a szolgálati lakások értékesítéséről, a földeladásokról. A földeladásokkal azonban meg kell várni a kárpótlási törvényt. A szövetkezet nem kíván olyan földet eladni, melynek a tulajdonviszonyai nem tisztázottak. Még számos vélemény, javaslat érkezett, de ezek nem emelkedtek határozattá. Ezek részletes megtárgyalása az elkövetkezendő közgyűlések feladatai közé tartoznak. Úgy hiszem, lesz még pár közgyűlés a közeljövőben. Mit mond a szakember? Kíváncsi voltam egy olyan szakember véleményére is, aki a megye szövetkezeteit ismeri. Papp László, a TESZÖV Jász- Nagykun-Szolnok megyei szervezetének titkárhelyettese röviden értékelte a földvári helyzetet, terveket, a mezőgazdaság helyzetét. Elmondta, hogy súlyos lépésekre szánta el magát a Tiszaparti Mgtsz. A terveket jónak és szakmailag megalapozottnak tartja. A pénzügyi feltételek tisztázásával egy jó indulási feltételt kell teremteni. Erre alkalmasnak tartja a válságkezető programot. Ez a jelenség nem tiszaföldvári jelenség, hanem megyei, sőt országos. Nem a mezőgazdasági ágazat változott meg, hanem a körülmények. Mások leltek az értékesítési feltételek, banki hitelek. Ez ugyan nem vigasz a földváriak számára, de a megye három termelőszövetkezetében nem szánták el magukat hasonló lépésre,és a bankok már léptek. A három tsz a bankok irányította kényszerpályán mozog. Kívülről idillikusnak látszik a kép, mert szép a határ, érik a gabona. de pénzügyi vonalon van a baj. Minden szövetkezet fut a pénze után, a pénz meg áll, nem forog, így nem is dolgozik. A Tiszaparti Tsz olyan lépésre szánta (szánja) el magát, amellyel saját kezében tarthatja a sorsát. Sok képszerűtlen, kemény intézkedést kell hozni. Most fontos az egymással szembeni bizalom és a felelősség vállalása. A krónikásnak nem tiszta a történtek szakmai értékelése, de véleménye van. (Bár sokan azt is elvitatnák tőle.) Az, hogy milyen formában milyen szakmai eszközökkel hajtják végre az átalakítást, az a hozzáértő szakemberek dolga, feladata és felelőssége. De ha itt az ezer dolgozóból „csak” kétszázat elküldenek, az már katasztrófa. Annak a kétszáz családnak bizonyára. Az ipar elküldi a munkásokat, hogy majd a mezőgazdaság felszívja a munkaerőt. A mezőgazdaság hová küldje őket? Nem véletlen, hogy a mai vita kimondva, kimondatlanul a munkahelyek, a munkanélküliség körében folyt. A kögyzűlés ezt átérezte és talán azt is megértette, hogy a szövetkezetnek nem célja a munkanélküliek „termelése”. Ennek azonban ára van. Úgy látszik, 100 millió. Most! Gálik András
