Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. JÚNIUS „Az idegenforgalom út a békéhez” 1988-ban tanítványom, Szabolcska Julianna az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre földrajzból hazánk idegenforgalmáról írt pályázatot. Dolgozatának címét választottam írásomhoz, és az idézetek is onnan valók. „Az idegenforgalom korunk egyik legjellemzőbb világjelensége, a gazdasági élet egyik legfiatalabb ága. Politikai értelemben a „legbékésebb iparág”, gazdasági súlyát tekintve az olajipar után a második helyen áll a világon. Az emberek igényei megnövekedtek, s a szabadidejüket tartalmasabban, élményekben gazdagodva, más környezetben akarják eltölteni. Ehhez viszont nem elég az, hogy az utazni vágyó turista rendelkezzen az utazáshoz szükséges pénzösszeggel, elengedhetetlen feltétel az is, hogy a fogadó terület színvonalas fogadóbázist építsen ki. Az idegenforgalmi igények kielégítéséhez rendkívül változatos és sokrétű szolgáltatásra van szükség, ehhez pedig új munkalehetőségeket kell teremteni, ezért a turizmus a társadalmi haladás fontos eleme. Legfőbb gazdasági előnye, hogy olyan kínálati elemek is értékesíthetők általa, amelyek nem kerülhetnek exportra (szállás, gyógyfürdők stb.) Az idegenforgalom fejlődése nem szakítható el a gazdaság fejlődésének egészétől, s az eredményei és gondjai nem csak az idegenforgalmi „szektorban jelentkeznek, hanem a gazdaság több ágazatában is”. Tanítványom a szakirodalom és a statisztikai kiadványok felhasználásán túl önálló kutatást is végzett. Azt vizsgálta, milyen hatása van az idegenforgalomnak egy település fejlődésére. Sajnos nem Tiszaföldvár szolgáltatta a példát, hanem Cserkeszőlő, pedig a két település potenciális lehetőségei nem sokban térnek el egymástól (termálvíz, mezőgazdasági jellegű terület). A különbség „csupán” annyi, hogy Cserkeszőlőben a 60-as évek elejétől céltudatosan fejlesztették a gyógy- és strandfürdőt és az idegenforgalmat kiszolgáló létesítményeket. Van benzinkút, autószerviz, szabadtéri színpad és mozi, üdülőhelyi klub, tenisz- és tekepálya. Az idegenforgalomnak köszönhető, hogy több bolt van és jobb az ellátottságuk, a község infrastruktúrája sokkal fejlettebb mint a hasonló lélekszámú (kb. 2400 lakos) településeké (közvilágítás, járda, szennyvíztisztítás, hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások, crossbar telefonvonalak, kerékpárút). Több mint 500 üdülőtelken magán- és vállalati üdülők épültek. Hotel, két kemping, fizetővendég-látás és magánszálláshelyek biztosítják az idelátogatók elszállásolását. „A község lakói sok társadalmi munkát végeznek azért, hogy lakóhelyüket szebbé, kulturáltabbá tegyék. Gondolkodásmódjuk jó értelemben közelít a városi emberekéhez, de szorosabb az összetartásuk, ha a község fejlesztéséről van szó.” Gyermekkoromból emlékszem - hiszen ott nőttem fel -, hogy a virágoskerteket, a házak előtti térséget, járdát milyen rendben tartottuk. Esténként ugyanis a vendégek sétára indultak és meg-megálltak, gyönyörködtek a kertekben vagy éppen megjegyezték, hogy egyik-másik porta kevésbé gondozott. A példa tehát itt van tőlünk 20 km-re. A jót ellesve, a helyi adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve el kellene indulnunk. Úgy gondolom, nem hivatkozhatunk a jelenlegi gazdasági nehézségekre. Meg lehet/kell találni szakemberek. hozzáértők segítségével a pénzügyi forrásokat. Talán még nincsenek behozhatatlan hátrányaink, de ha késlekedünk, talán már soha nem tudjuk megközelíteni sem az előttünk haladókat. Milyen adottságokkal, vonzerővel rendelkezik Tiszaföldvár? A legelső helyen a termálvíz áll, melyet összeétele alapján gyógyvízzé lehetne nyilváníttatni, ezáltal bizonyára több gyógyulni vágyó keresné fel a települést. Amennyiben ehhez kapcsolódóan az egészségügyi ellátást is sikerülne kiépíteni, tovább emelkedne a látogatottság. Az üdülési idény meghosszabítása egy fedett rész kiépítésével volna lehetséges. Egy mezőgazdasági jellegű területen természetesen a gazdálkodáshoz, termeléshez kapcsolódó események is csábíthatják az idegent: szüreti rendezvények, disznótor, borkóstoló. A lovaglásnak, a sétakocsikázásnak már van hagyománya. A Tisza és a Körös, a folyók holtágai, valamint a halastó közelsége a horgászoknak kedvez. A vadászat jelentős bevételek forrása lehet. A környék vadállománya jó, szívesen érkeznek ide külföldiek. A vadászat előnye, hogy a szálláshelyeket holtidényben veszik igénybe. A korszerű vadgazdálkodás komoly feladat, hiszen a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. A vásár újraélesztése is hozzájárulhat az idegenforgalom fellendítéséhez. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum, aközség néhány történelmi nevezetessége, a néphagyományokat ápoló díszítőművész-szakkör és a nyugdíjasénekkar, kulturális, szórakozási lehetőségeket biztosíthat. Mit jelenthet a község lakói számára az idegenforgalom fellendülése, a fogadóbázis kiépítése? A község képének alakítása és bizonyos létesítmények elkészítése biztos több társadalmi munkát igényel, de egyben a lakosság összefogását is erősíti.„Az idegenforgalom szempontjából talán a legfontosabb a szálláshelyek kialakítása és a vendégek ellátása.” A szálláshelyek (kemping, szálloda) és az egyéb kiszolgálólétesítmények új munkahe- 1 yeket biztosítanak az embereknek. Az építkezésekkel - akár községi beruházású, akár magánerőből történő - a kisiparosoknak, magánvállalkozóknak biztos több munkája akad (sokféle szakmunka, szállítás stb.). A vállalkozások fellendülése egészséges versenyt eredményezhet, ami törvényszerűen a minőség javulásához vezet. A kiszolgálószemélyzetnek a vendéglátás alapismereteivel kell rendelkeznie. Ehhez jó alapot adhat az Ószőlői Általános Iskolában beinduló gazdaaszszonyképzés. A szálláshelyek kialakításáig, de utána is magánházaknál is lakhat az idegen, így pl. azok a nyugdíjasok, akik jó egészségnek örvendenek, szállásbiztosításával bevételhez juthatnak. A vendégek ellátását is a községnek kell biztosítani. Az itt megtermelt húsnak, zöldségnek, gyümölcsnek biztos piaca lehet az idegenforgalom. A lehetőségeket és az idegenforgalom fejlődésének várható határait a teljesség igénye nélkül vetettem papírra. Tanítványom középiskolásként az idegenforgalmat behatóan vizsgálta, elemezte. Dolgozata hozzásegítette, hogy egyetemre nyert felvételt. Ha a szakemberek és minden polgár építő ötlettel, munkával, netán pénzzel tud segíteni a lehetőségek felkutatásához, a tervek megalósításában Tiszaföldvár is magasabb osztályba léphet. Kovácsné Pintér Márta
