Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. MÁRCIUS Nem az első, s valószínűleg nem is utolsó önkormányzati ülés, amelyen felkorbácsolódtak az indulatok. A gimnázium hovatartozásának eldöntése a testület egyik fontos, időszerű feladata volt, amelyet nyilvános ülésen kívánt megoldani. Nyilvánosan, hogy bárki jelen lehessen, ellenőrizhesse a testület demokratikus működését, a képviselők megfontolt, felelősségteljes döntéshozatalát. Érdeklődésben nem is volt hiány. És persze, ahány ember jelen volt, annyiféle szemüvegen keresztül rekonstruálhatók az események. Lapunk szerkesztési elvei szerint igyekszünk pártatlanul, az igazságnak megfelelő, objektív módon tájékoztatni olvasóinkat. Ez olykor nem kis feladat, hisz az újságíró is - mint bárki más - viseli a maga szemüvegét. Ezúttal úgy véltük, akkor járunk el korrektül, ha felsorakoztatunk egymás mellé több álláspontot. Ami pedig a testületi döntést illeti., helyességét vagy helytelenségét majd az idő dönti el. A szerkesztőség Március 6-án is rendkívül fontos témákat tárgyalt az önkormányzati testület, amely sajátos előjátékkal kezdődött. A polgármester bejelentette, hogy napirendet cserél, mert egy képviselő hiányzik és a megérkezése után tárgyalják azt a bizonyos napirendi pontot. Az fel sem tönt, hogy hárman hiányoznak, az sem, hogy így is határozatképes a testület, és az sem, hogy semmi sem indokolja a cserét. Megszavaztatta. Megtörtént a szavazógép bemelegítése. 1. tétel: ismertetésre került a jegyzői pályázatra érkezett pályázók névsora. Nevezetesen: 1. Tálas Attila, Tiszaföldvár 2. Dr. Purkald Mihály, Martfű 3. Dr. Szlama Katalin Tiszaföldvár 4. Ulár Jánosné, Öcsöd 5. Dr. Gerendássy János, Szolnok 6. Dr. Juhász István, Túrkeve A pályázatok elbírálása, a jegyző megválasztása a következő ülés feladata lesz. Pirruszi győzelem (Harci játék 5 tételben) 2. tétel: a bemelegítés után a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tárgyalásához fogott a testület. A benyújtott tervezet értékelésénél magas szintű jogi felkészültségéről tett tanúbizonyságot polgármesterünk. Az értékelés lényege: van jó dolog is benne, azonban minden átolvasat után marad még hiányérzete. Nem untatom a Tisztelt Olvasót a hosszú módosítási, szavazási procedúra leírásával, de meg kell jegyeznem, hogy a polgármester kihúzatott olyan módosítást is, amelyet az elmúlt alkalommal még 6 javasolt beiktatni. (Önkritika vagy figyelmetlenség?) Lényeg az, hogy a testület a módosításokkal együtt „elfogadáskész” állapotba hozta az SZMSZ-t. Döntés elnapolva. 3. tétel: és még semmi harc. A GAMESZ megszűnéséről szóló határozati javaslatot szinte percek alatt egyhangúlag elfogadta a testület.A GAMESZ 1991. március 31-el megszűnik. A további intézkedéseket a polgármesteri hivatal felvállalta. 4. tétel: a gyermekélelmezésről. Ismerve a határozati javaslatot - miszerint továbbra is az áfész által kötött (egyoldalú) szerződés alapján oldódjék meg -, már sejtetett némi harci gócpontot. Azonban e napirendi pont megtárgyalása is viszonylag simán zajlott le. Leszámítva azt, hogy félreértésből vagy értetlenségből egy óra időveszteség származott. A jelen lévő oktatási intézmények vezetői is kinyilváníthatták véleményüket. Hozzászólásaik következtében a testület hozzáállásán látszott, hogy a határozati javaslatot elfújta a szél. Az intézmények vezetői felelősen kinyilatkoztatták, hogy a vagyoni helyzet korrekt felmérése, rendezése után kérik és felvállalják iskoláikban a diákok élelmezését. Elviekben elfogadta a testület, hogy kerüljön vissza a gyermekélelmezés az oktatási intézmények hatáskörébe. 5. tétel: megjelent az önkormányzat állatorvosi lova, a gimnázium ügye. Új érvek alig születtek, de a régieket kristályosabban fogalmazták meg. A megyéhez való tartozás mellett olyan szakmai érv is elhangzott, amely matematikai képletben is kifejezhető. A gimnázium profilja nem alapképzés, pénzigényes, s a község csak az alapellátás rovására biztosíthatja az iskola pénzeszközeit. A község feladata a törvény szerint „csak” az alapképzés. A megyéhez való tartozás talán néhány évnyi lélegzetvételhez juttatná a községet pénzügyileg. Plusz adókat meg senki sem akar! Azonban a polgármester még észérveket várt, miközben ő egyre csak érzelmi húrokat pengetett. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem akarja a megyéhez kerülést és ezt meg is szavaztatja. Nyomasztotta a hangulatot az a kínos közjáték, midőn a polgármester úgymond „kiosztotta” az egyik gimnáziumi tanárnőt, aki a tantestület véleményét tolmácsolta. Szemléletesen és intelligensen mondta el, hogy a tantestület jobban szeretné, ha az iskola a megyéhez tartozna. Ő senkit nem oktatott ki, ellentétben a polgármesterrel, aki igen durván és modortalanul kioktatta a fiatal tanárnőt. És vele együtt a többi pedagógust is. S az, hogy a kolléganő végigülte a tárgyalást, csak az ő intelligenciáját dicséri. A felkorbácsolódott érzelmek egyre több hozzászólást szültek. A múltkor szendergők közül is egyre többen és többször hozzászóltak. Mondandójuk lényege az Európához való tartozás igénye volt. Igény, javaslat nélkül! Volt képviselő, aki megindokolta véleményének megváltoztatását, volt olyan, aki úgy vélte, hogy indokot mondott! A napvilágra került oktatási bizottsági javaslat sem változtatott a helyzeten. Mintha nem is lenne ilyen szakmai bizottság, úgy hagyta figyelmen kívül a testület a véleményét, pedig négy ember a megye mellett voksolt egy ellenében. Következett a név szerinti szavazás. Az „igen” szavazat a községhez való tartozást jelentette, a „nem” a megyéhez való tartozást. Igennel szavazott: Marosfalvi Ernő, Nagy Zoltán, Cseuz László, Kiss Andor, Néposz Gyula, Pápai József, Nagy Zoltánná, Paulovics Tamás, Szöllősi Jánosné, Kovács Géza. Nemmel szavazott: Mráz István, Molnár János, dr. Vona László, Ferenczi György, Petraskó Tamás, dr. Fekécs Mátyás, Kocsisné Danku Zsuzsanna, dr. Császár Szilveszter, Kocsis Emília. Tíz-kilenc arányban a község fenntartásában maradt a gimnázium. A szavazás eredményét mindenki elfogadta, de még egy kellemetlen kérdés hátra volt. Vajon miért módosította meg az egyik képviselő az oktatási bizottságnak adott, aláírt döntését? Kerek perec megmondta, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottja, és innen kapja a fizetését. Ezért szavazott így. Délceg képviselő, délceg válasz! Mindegy, a szavazás megtörtént, érvényes volt. Azonban minden szavazó viselje lelkiismeretében a terhet, hogy meggyőződésből szavazott, pillanatnyi érdek hatására, vagy kényszer alatt. Ki-ki beszélje meg magával! Győzelem volt. Olyan győzelem, amelyet Pürrosz ókori epiruszi király aratott - egy ízben - Róma felett. Olyan győzelmet, mely csaknem egyenlő volt a vereséggel. Csak azt nem értem, hogy győzelem után miért jöttek ki a képviselők zavart tekintettel, vagy lehorgasztott fejjel tíz-kilenc arányban?! Gálik András
