Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

1991. FEBRUÁR TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 ARCOK - SORSOK - EMLÉKEK "Az emberektől mindig lehet tanulni..." Hatvannégy négyzeten har­minckét faragott figura és egy szenvedélyes játékos, Tarjányi Pista bácsi, aki még ma is rend­szeresen bejár a "kis" Sportba egy-egy partira.- Honnan ez a rajongás a sakk iránt?- Sajnos csak felnőttként ta­lálkoztam ezzel a csodálatos já­tékkal. Hamarosan a helyi sakk­csapat tagja lettem és verse­nyekre jártunk. Ma is a sakk a kedvenc időtöltésem. Jó lenne itt a közelben egy klub, ahol időnként leülhetnénk játszani és beszélgetni.- Ahol talán a fiatalok egy része is megismerhetné ezt a já­tékot.- Igen, ott arra is lehetőség lenne. A mai fiataloknak lenne rá idejük, nem úgy, mint az én gyerekkoromban. Mi szegé­nyek voltunk, minden időnket a megélhetésünkért folytatott munka kötötte le. Szegénypa­raszti családban születtem 1925-ben. Én nagyon sokat éheztem, nélkülöztem és ezért eldöntöttem már akkor, hogy valamilyen mesterséget kitanu­lok.- Nehéz volt a kitűzött célt el­érni?- Hosszú úton értem célba. Mesterszálláson tehetősebb gazdáknál cseléd voltam és bir­kapásztor. Onnan ’38-ban ke­rültem nagymamám révén özv. Tóth Lajosné hentesüzletébe Tiszaföldvárra. Ügyes legényke voltam, így a ház körül mindent rám mertek bízni. Aztán ’40-től Szirom Mihály hentesnél vol­tam segéd. Ez a háború miatt megszakadt, leventeként elvit­tek és csak ’45. májusában ér­keztem vissza. Egy évre újból cselédnek álltam, hogy az inas­pénzt ki tudjam fizetni és befe­jezhessem a hentes szakmát. Aztán amikor végre felszaba­dultam, sehol nem kaptam mun­kát.- Folytatódott a küzdelem to­vább a megélhetésért.- Kemény időszak követke­zett. A nép mindenfelé vándo­rolt munkát keresve, és én is töprengtem, mit tegyek? Akkor meghallottam, hogy kubikoso­kat keresnek. Nem voltam erős fizikumú, de ásó meg lapát volt otthon, így megpróbáltam. Az idős, tapasztalt kubikosok előre megmondták, úgy dolgozzunk, hogy itt mindenkinek teljesíteni kell a részét, nincs kivétel ez alól. Három nap után azt gon­doltam, elpusztulok, de erős akarattal egy teljes évig kubi­­koltam, töltöttük a Tisza gátját Martfűtől Cibakig.- Mikor lett valamivel köny­­nyebb az élet?- A vágóhíd beindításakor, ahol hentesként kaptam mun­kát. Aztán az O.Nagy féle ház­ban megnyílt húsbolt vezetője lettem. Szerettem ezt a munkát, mert a szakmámat hasznosíthat­tam és emberek között lehet­tem. De a katonaság miatt ez is megszakadt.- Utána ismét elölről kellett kezdeni mindent?- De már nem egyedül, mert leszerelésem után megnősül­tem. Albérletben kezdtük, de szorgalmasan gyűjtöttünk egy saját lakásra. Voltam kenyérki­hordó, fűszerboltos, majd ’54- tól 13 évig a Hangulatban pin­cér. Ez a munkakör tetszett ne­kem a legjobban, mert itt köz­vetlen kapcsolatban lehettem az emberekkel.- Miért olyan fontos ez Pista bácsi számára?- Mert az emberektől mindig lehet tanulni valamit. Jó néha elbeszélgetni, megismerni egy­más sorsát. Nekem életem során nagyon sok jó ismerősöm lett, akik máig is rámköszönnek, s akiket én is hasonlóan tisztelek.- A pincér állást ennek ellené­re föl tetszett adni!- Ma is sajnálom. Egy szezont a strandon dolgoztunk végig, majd ’68-tól a "Jobb mint ott­hon" kocsmát vezettük ’81-ig, utána egy évig a tsz halboltját. Ekkor adódott egy lehetőség és mi saját magunk urai lehettünk. A "kis" Sport büfét vettük ki, és egészen nyugdíjazásig csinál­tuk a feleségemmel. Nagyon sokat dolgoztunk, de a kerese­tünk is több let. Jó hangulatú évek voltak ezek a nyugdíj előtt.- Most hogyan telnek a na­pok?- Súlyos szívműtéten vagyok túl szerencsésen, így igazán dolgozni már nem bírok. Több­nyire a tv műsorát nézem és sak­kozni járok.-Akkorgyakran megy végig a főutcán Pista bácsi. Milyennek látja ma ezt a községet?- Úgy gondolom, jobban is fejlődhetett volna. Igaz, eléggé le volt szorítva, elvitték innen a pénzt. Pedig a földvári emberek igyekvő, szorgalmas gazdák voltak, becsületesen dolgoztak. Ezt kell követni az új generáci­óknak is a lakóhelyük fejlődése érdekében. Sokan sajnos könnyebben gondolják az éle­tet, céltalanok és felelőtlenek, ami bizony nagyon nagy baj!- A munkásévek jelentős ré­szét a vendéglátóiparban tet­szett eltölteni. Sikerült-e kultu­rált szórakozásra nevelni az embereket?- Talán saját példámon ke­resztül, mert én mindig ennek a híve voltam. Én soha nem bán­tottam senkit, és úgy érzem, tisztelnek is az emberek. Iszo­­gatás közben beszélgetni, kár­tyázni, sakkozni vagy biliár­­dozni lehet úgy is, hogy nem esnek egymásnak az emberek. Csak annyit kéne igyanak, amennyitől még emberként tudnak viselkedni. A fiatalokat is úgy kéne nevelni, hogy 14-16 évesen ne a csavargás, az italo­zás legyen a sikk, a követendő példa, mert ettől csak sűrűsöd­nek a gondok.- Köszönjük a hasznos taná­csokat, és azt gondolom, nekünk is sokkal többet kell tennünk a változásokért. Pista bácsinak békés nyugdíjas éveket és sok izgalmas sakkpartit kívánok. Petraskó Tamás Adózók figyelmébe Február 28. Eddig kell adóbevallást benyújtaniuk azoknak, akiknek egyéni vállalko­zásból származó jövedel­mük /is/ van. Nem vonat­kozik ez azokra, akik beje­lentkeztek a vállalkozási nyereségadó törvény hatá­lya alá. Március 20. Ez a személyi jövede­lemadó bevallásának hatá­rideje. Ez vonatkozik a vál­lalkozási nyereségadó tör­vény hatálya alá bejelent­kezett vállalkozók szemé­lyi jövedelemadó-bevallá­sára is. Ez az időpont az 1989. évi adó megfizetésének ha­tárideje. Azon személyek részére, akiknek adóját a munkáltató vallja be, nyi­latkozat alapján, azok ré­szére a munkáltató közli a megállapított adó mérté­két Március 31. Eddig a határidőig köte­les minden földhasználó a nagyközségi tanács felé bejelenteni az általa hasz­nált föld nagyságrendjét és értékét, a földadó kivetése céljából. Nem kell bejelentést ten­ni abban az esetben, ha az elmúlt évben bejelentett­hez képest változás nem ál­lott be. Ugyancsak nem kell bejelenteni a szövetke­zet által biztosított háztáji és illetményföld területét, az erre vonatkozó bejelen­tést a termelőszövetkezet teszi meg. Április 20. Az 1990. év első negye­dévére vonatkozó adóelő­leg befizetésének határide­je.

Next

/
Thumbnails
Contents