Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-07-01 / 7. szám
8 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. JÚLIUS Alkalmazkodnunk kell a rendszerváltáshoz! "Lenin” helyett Tiszapart Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Termelőszövetkezetünk a június 29-én megtartott közgyűlésén úgy határozott, hogy névváltoztatást hajt végre. A döntés háttere a végbemenő rendszerváltással magyarázható. Mivel a közgyűlés és az azt megelőző munkahelyenként megtartott tanácskozások is megfogalmazták, hogy a termelőszövetkezetünk tagsága a jövőben is együtt kíván dolgozni: a rendelkezésre álló földet megművelni, a tsz vagyonát működtetni és azt gyarapítani, Tiszaföldvár nagyközség javát szolgálni, mindezt új névvel. Ez a lépés nemcsak formális. Ez a döntés része annak a változásnak, amely két éve elkezdődött, de azóta folyamatosan zajlik, s még nem a befejező szakasza. A lényeges, sarkalatos változások ezután jönnek, hiszen alkalmazkodnunk kell a folyamatosan változó körülményekhez. Tagjaink amikor a névváltozásra szavaztak, arra is szavaztak, hogy a termelőszövetkezet továbbra is fennmaradjon. A biztos munkahelyükre, a biztos jövedelmükre, a létbiztonságukra szavaztak. Arra, hogy a jövőben is itt, a Tisza folyó partján akarnak megélni, családot alapítani és családot nevelni. Szembe kell néznünk a kihívással. Újra kell szerveznünk a szövetkezetünket annak érdekében, hogy a több mint ezer aktív dolgozónk és 450 nyugdíjasunk sorsa ne legyen bizonytalan, a jövője ne legyen kilátástalan. Ki kell alakítanunk itt helyben az új szövetkezési modellt, amely igazodik a megváltozott körülményekhez. Miközben az országban óriási csata dúl a földtörvényről és a magyar mezőgazdaság jövőjéről az érintettek megkérdezése nélkül - mi aratunk. Aratjuk a nagyüzemi tábláinkat, az ország kenyerét, és közben aratjuk a magánosok, vállalkozók parcelláit is, szolgáltatásként. Adunk részesművelési lehetőséget, bálázott szalmát, stb., nemcsak a tagoknak, kívülállóknak is. Többmillió forintot adunk a tanácsnak a nyereségünkből a szennyvízcsatorna, a gázhálózat építésére. Támogatjuk anyagilag az iskolákat, óvodákat, a bölcsödét, a sportkört, a kórust stb. Legtöbbjük léte függ attól, hogy támogatjuk-e vagy sem. Tesszük ezt jó szívvel, a közjavára, Tiszaföldvár lakóinak javára. A baj csak ott van, hogy ezeket a támogatásokat azok is élvezik, akik most különféle politikai megfontolásokból megkérdőjelezik a szövetkezet létét, kétségbe vonják annak működőképességét. Bosszantó, ahogy a paraszti munkáról nyilatkoznak egyesek, s mennyire jelentéktelennek minősítik azt. Az egész tevékenység leértékelődött, a szakmai irányító gárda megbélyegzett lett. A hogyan tovább kérdésére nekünk kell megtalálni a választ. Addig is összeszorított foggal nyelünk egyet, és elvetjük a jövő évi kenyérnek valót. Dr. Fekécs Mátyás tsz-elnök Adalékok a földtulajdonlás kérdéséhez A föld tulajdonjoga körül kibontakozott vitának egyik jellemző vonása, hogy erőteljesen érzelmi alapon folyik, és kevés konkrét, valósághű adattal érvelnek a vitázó partnerek. Emellett ritkán esik szó arról, valójában mit is akarnak az érintett, a volt, illetve jelenleg is nyilvántartott földtulajdonosok. A teljesség igénye nélkül, néhány adattal kívánok szolgálni az erről folyó eszmecserékhez. A termelőszövetkezet vezetősége megbízott, mérjem fel, miképpen alakul a jelenleg nyilvántartott földtulajdonosok birtoknagysága. Kigyűjtéskor három tulajdoni csoportra (dolgozó és nyugdíjas szövetkezeti tagok, továbbá egyéb földjáradékosok) bontottam őket, és a területnagyság tekintetében pedig öt csoportot alakítottam ki, mégpedig az egy hektár alattiakét, az 1-5,5-10,10-15 hektárosokét és a 15 hektár felettiekét. A kigyűjtés és az értékelés néhány jellemző adata: Dolgozó szövetkezeti tag földtulajdonos 225 fő, akiknek összesen: 196 hektár és 6771 négyzetméter az összes földjük. Egy főre átlagosan 8.741 négyzetméter nagyságú terület jut, olyan megoszlásban, hogy a legkisebb földterület 390 négyzetméter, a legnagyobb 9 hektár 3240 négyzetméter. Birtokcsoportonként úgy alakul, hogy amíg egy hektár alatti 166 fő (73 százalék), a terület 42 százalékát az 1-5 hektár közötti 57 fő (25 százalék) a terület 50 százalékát bírja. 5-10 hektár közötti terület csak két fő esetében fordul elő. Nyugdíjas földtulajdonos tagok összesen 257-en vannak, és 566 hektár 8651 négyzetméter területtel bimak. Egy főre itt átlagosan 2 hektár 2057 négyzetméter nagyságú földterület jut. A megoszlás birtokcsoportonként: az egy hektár alatti 68 fő (26 százalék) a terület 6 százalékát, az 1-5 hektár közötti 175 fő (68 százalék) a terület 71 százalékát, az 5-10 hektár közötti 13 fő (5 százalék) a terület 19 százalékát bírja. Ebben a csoportban egyetlenegy főnél fordul elő 17 hektár 5387 négyzetméter nagyságú terület, ugyanakkor létezik 122 négyzetméter nagyságú földterület is. Egyéb földjáradékosaink 1175-en vannak összesen, földterületük 1192 hektár 1546 négyzetméter nagyságú. Egy főre átlagosan egy hektár 146 négyzetméter terület jut. A megoszlás birtokcsoportonként: az egy hektár alatti 827 fő (70 százalék) a terület 30 százalékát, az 1-5 hektár közötti 321 fő (27 százalék) a terület 55 százalékát, az 5-10 hektár közötti 26 fő (2 százalék) a terület 13 százalékát,míga 10-15 hektár közötti egy fő a terület egy százalékát bírja tulajdonul. A három csoport összesen 1667 fő és 1955 hektár 6968 négyzetméter területet bir, mely a szövetkezet összes területének 24 százaléka. Átlagosan egy főre egy hektár 1800 négyzetméter területnagyság jut. Az adatok áttanulmányozása után kézenfekvő a következtetés: mindössze 2 fő tulajdona olyan nagyságú föld, amelyet ha kivesz a szövetkezetből, biztosíthatja a megélhetését (feltéve, hogy a gazdálkodáshoz a szükséges anyagi, technikai előfeltételekkel és szakmai tudással, tapasztalattal is rendelkezik). Annak mérlegeléséhez, hogy mennyire érdemes önálló gazdaságba belefogni, elmondom, hogy a jelenlegi közgazdasági feltételek (adópolitika, SZTK- járulék mértéke, hitellehetőségek stb.) egyáltalán nem kedvezőek. Ez természetesen ugyanígy érvényes az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre is, ezért alaposan meg kell fontolni az önállósulást. Vallom, hogy a mezőgazdaság szükséges átalakításának
