Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-07-01 / 7. szám
1990. JÚLIUS TISZAFÖLDVÁRI HÍR1AP 9 Hogyan mérhetjük a radioaktív sugárzást? / 2. / A radioaktív sugárzás sebesen repülő részecskékből áll. Az alfa és a béta részecskék atomi méretű lövedékek. A gamma sugárzás fényszerűen terjed. A radioaktív sugárzás mérésére, észlelésére sokféle eszközt ismerünk. Ezek közül itt hárommal foglalkozunk. Nyomdetektor Ha egy anyagot alfa sugár ér, a felszíni rétegében apró roncsolt nyomok keletkeznek. Ezek a nyomok láthatatlanul kicsinyek. Néhány anyag (üveg, csillám, műanyag) olyan tulajdonságú, hogy ha forró lúgban vagy erős savban áztatjuk, az alfarészecske behatolási helyén a felület jobban maródik, mint máshol. Ettől a nyomok mérete megnövekszik. Az ilyen anyagokat nyomdetektoroknak nevezzük. A kimart nyomokat mikroszkópon (100-200-szoros nagyításban) láthatjuk, megszámlálhatjuk. A nyomdetektoros sugárzásmérés nagyon olcsó eljárás. Egy bélyegnagyságú detektort ráfektetünk a vizsgálandó anyagra, vagy kilógatunk a levegőre. Gondosan feljegyezzük az elhelyezés körülményeit. Egy időre - gyenge sugárzások vizsgálatánál akár több hónapra - ott hagyjuk. Ezután maratás és a nyomok megszámolása következik. Minden nyom egyegy alfa részecske érkezésének emlékét őrzi. A béta és gamma részecskék a detektoron nem hagynak látható nyomot. Geiger-Müller (GM) számláló A GM-cső, egy pohárnyi méretű, gázzal töltött cső, amibe vékony fémszál nyúlik. A gázok (levegő) szokásos körülmények között jó elektromos szigetelők: nem vezetik az elektromos áramot. (Nyugodtan sétálhatunk a csupasz villanyvezeték alatt, nem ráz meg!) Ha aGM-csövön radioaktív sugárzás halad át, nyomában a gáz egy rövidke időre egy vékony csíkban elektromosan vezetővé válik: a cső áramkörében rövid ideig áram folyik. Ez az áram erősítés után számlálószerkezetet működtet, vagy egy hangszóróban kattanást okoz. A GM-csöves készülék a radioaktív sugárzás mindhárom összetevőjét érzékeli, ha a sugárzás bejut a cső belsejébe. A gamma sugár könnyen áthatol a cső falán. A béta sugár, csak erre a célra készített vékony falú csővel észlelhető. Az alfa sugárzást már egy papírlap is elnyeli. így ahhoz, hogy az alfa sugárzást is észleljük a csövön, vékony fóliával letakart ablakot kell készíteni. Ez megőrzi a csőben lévő gázt, de átengedi az alfa sugárzást. A GM-csöves készülék nem bonyolultabb, mintegy rádió. Vele a munka igen egyszerű: a vizsgálandó helyre visszük, bekapcsoljuk és azonnal halljuk a koppanásokból, hogy van-e ott radioaktív sugárzás. A számlálóról leolvashatjuk, hogy a vizsgálat ideje alatt hány részecske érkezett. Az ablakos csővel azt is megvizsgálhatjuk, hogy a sugár milyen részecskékből áll. Ha a sugárzás útjába egy papírlapot teszünk, az elnyeli az alfa részeket. Amit a készülék ekkor jelez, az a béta és gamma sugárzástól együttesen van. Egy vastagabb bádoglemezen már csak a gamma sugárzás hatol át. így azt külön is megmérhetjük. Fényképező film A fényképező film nemcsak a fény, hanem aradioaktív sugárzás hatására is megfeketedik. Ha a filmet sötét papírba csomagoljuk, amin a fény nem tud átmenni és mégis megfeketedik, akkor azt béta vagy gamma sugárzás érte. Ilyen filmet tartalmaz a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók köpenyére feltűzött kis doboz. (Röntgenezők!) A nyomdetektoros vagy GM- csöves sugárzásméréshez szükséges felszerelések a Hajnóczy Gimnázium fizika szertárában rendelkezésre állnak. Itt minden diáknak lehetősége van arra, hogy meg V izsg álj a környezete radio aktivitását. Egy ilyen mérés indokolatlan félelmeket oszlathat el, vagy olyan veszélyforrásokat tárhat fel otthonunkban, amikről nélküle nem tudhatunk. Németh Gyula folyamatára a versenysemlegesség kell, hogy legyen a jellemző. Ez a közgazdasági háttér megfelelő kialakítását jelenti, s ennek talaján eldől majd, hogy a családi (farmer), illetőleg a tulajdonosi alapon újraszerveződő, önkéntesen létrejött szövetkezeti gazdaság lesz-e életképesebb. Szerintem győzzön a jobb. Ilyen vagy hasonló módon nagyobb megrázkódtatás nélkül juthatunk el a társadalom által is joggal várt állapotba. Az viszont, hogy itt a közeljövőben becslésem szerint mintegy 10-15 ezer tulajdonossal kelljen egyezkedni a földtulajdon kérdésében - ha a parlament ilyen irányú döntést hoz -, az kezelhetetlen állapotot eredményezne. Előzőeket megerősítik a földügyben szövetkezetünket felkereső állampolgárok. Mostanáig csak néhány fő nyújtott be írásban földterület kivételére igényt, a nagy többség arról érdeklődik, mennyi haszonbért fizetünk, ha a szövetkezetben hagyják földjüket. (Ha ezt vizsgáljuk, akkor abból indulunk ki, hogy 1989-ben 887 földtulajdonosnak több mint kétmillió forint földjáradékot fizettünk ki, s ha ennek mértékét szükségszerűen és jelentős mértékben növelni kell, az igénylők száma pedig sokszorosára nő, kérdés, a jelenlegi nyereséghányadunk mellett egyáltalán hogyan lesz az kielégíthető? Akadnak olyan tulajdonosok is, akik eladnák a földet forgalmi értéken a szövetkezetnek, melyet viszont a közelmúltban törvénymódosítással megtiltottak!) A sokféle vélemény közül kettőt emelnék ki. Egyik szerint bűn volna a - szerinte jól menő - gazdaságunkat szétosztani, a másik pedig aggodalmaskodó: félő, hogy megismétlődik a régi módszer, azaz, amíg az erőszakos szövetkezetesítést annakidején "felülről" elrendelték, most ennek ellenkezőjét akarják szintén központi döntés alapján véghez vinni, kellőképpen nem mérlegelve a reális helyzetet és a mezőgazdaságban dolgozó emberek valóságos érdekeit! Hollós! Mihály földügyi előadó VÍZ, VÍZ, VÍZ Strandügyek- nyáridőben Évtizedek óta 72 Celsius-fokos hőmérsékletű termálvizet ad a Szigetben fúrt kút. E kút sorsa tipikus - "Senki nem lehet próféta saját hazájában" - vagy csak nem törődött vele komolyan senki? Jobb ötlet hiányában)?) lakásokat fűtöttek, majd egy szerencsétlen kimenetelű robbanás után csak a strand lengette napjait a természeti kinccsel. Ma a tsz dobozüzemét és fóliaházát fűti (téli időszakban), de fedett (fóliázott) medencére már nem futotta. Pedig néhány, Salgótarjánból rends zeresenitt üdülő bányász szerint télen is jót tenne ez a víz az embereknek. S hogy mi volt, mi lesz, erről beszélgettem Paulovits Tamással, aki 1981 ótaastrand úszómestere, majd vezetője is egyszemélyben. "Ez a strand nem került a Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésébe, s így csak helyi erőre (pénzre) számíthatott, ezért is nem lett talán gyógyvíz)?), s olyan ismert, mint a cserkei, pedig a vízminőség azonos. Saját erőből parkosítottunk, fásítottunk, új kutat fúrtunk, mert nem volt hidegvíz hűteni. A múlt évben megnyüt a kemping. A vendégkönyv magáért beszél: 60 fő július közepéig, s köztük osztrák, lengyel, szovjet, francia, NSZK vendégek is megelégedéssel távoztak. Mindemellett ismertek a hiányok is, mint pl. nincs nyilvános telefon, az áfész üzletsor nem, vagy gyéren üzemel, az üdülósor útjai porosak. Pedig már egy üdülőtulajdonos üdülőjéből panziót s éttermet is nyitott. S hogy van a strandnak jövője!? Ez biztos, hiszen már a gyógyszálló tervezése elkezdődött - mondja Tamás -, s az ősszel tovább kell folytatni a faültetést. Nem kellene talán jobban odafigyelnünk, hisz gyermekeink itt nyugodtan sportolhatnának, mi jót pihenhetnénk, s szüleik gyógyíthatnák fájó ízületeiket? S az idegenforgalom? Az csak bevételt jelent a boltnak, az étteremnek, a lángossütőnek...áttételesen a FÖLDVÁRI EMBERNEK. S amiért nem kell dolgozni, a termálvíz, a természet ajándéka, azt nem akarjuk megbecsülni? Tegyünk érte többet! Bacsó Józstjf
