Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-07-01 / 7. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. JÚLIUS Mit várunk el az új önkormányzattól? Azt, hogy emberibb legyen az életünk! Két hónap múlva ismét választani fogunk. Arról határozunk, hogy kik fogják Tiszaföldvár életét az elkövetkező években alakítani. A létrejövő önkormányzat - ha nem is lesz gazdagabb, mint a jelenlegi tanács - tényleges döntési joggal rendelkezik majd a település ügyeiben. Nehéz örökséget, sok megoldatlan kérdést kap ez az új szervezet. Mindenki számtalan elintézésre váró problémát tud felsorolni közvetlen környezetéből és a település egészét érintően.. Milyen programot képviseljenek a település képviselői, mit várunk el az új önkormányzattól? Hogy egyenrangú legyen minden lakos! Tiszaföldvámak nemcsak központja van. A homokiak, ószőlőiek, epreskertiek stb., ugyanolyan polgárai a községnek, mint a fő utca mellett lakók. A község egész területén fel kell mérni az igényeket és a lehetőségeket, a várható lakossági hozzájárulásokat és a közpénzeket. Ezek alapján olyan fejlesztési elképzeléseket kell kialakítani, hogy minden településrész arányos lehetőséget kapjon a továbbfejlődésre, hogy a közművek és az alapszolgáltatások mindenüvé eljuthassanak. Villany, víz, csatorna, telefon, gáz - örülünk, ha van, de annak már nem, ha kivitelezésük ésszerűtlen, ha az egyik munka eredményét elrontja a következő. Hogy itt találjuk meg megélhetésünket! Mi, akik itt élünk, megélni is itteni munkánkból szeretnénk. Támogasson az önkormányzat minden olyan kezdeményezést, vállalkozást, ami munkalehetőséget teremt. Segítse vállalkozások indítását, adjon indokolt adókedvezményeket, saját eszközeivel vegyen részt azokban. A valaha nagyhírű szőlő- és gyümölcskultúrát újra kell éleszteni! Segítse az önkormányzat a mezőgazdasági termelők önszerveződését, a hegyközség visszaállítását, a termelés, értékesítés biztonságának megteremtése érdekében. Hogy jó legyen végigmenni az utcán! Mert ma nem jó. Nem jó gyalog, mert piszkot, szemetet látunk, ha távolra kell mennünk, nincs helyi közlekedés. Nem jó kerékpárral, mert sok helyütt életveszélyes. Nem jó autóval, mert nem lehet haladni a bicikliktől, lovaskocsiktól, az utcák többsége nehezen járható, időnként járhatatlan. A távlati cél az kell legyen, hogy minden településrész fontosabb utcái állandóan járhatóak, pormentesítettek legyenek. Szorgalmazni kell a községet elkerülő Martfű-Kungyalu út megépítését, esetleg Cibakházával egyetértésben. Legalább meglévő útjaink fenntartását meg kell oldani, ide értve a csapadékvíz elvezetését is. Valaha volt útkaparó, és nem volt lapos cica az út szélén! Jó végigmenni az utcán, ha gondozott közterületeken, rendezett porták előtt haladhatunk. A közös területek rendben, tisztán tartása egyrészt követendő példát mutat a lakosság számára, másrészt alapot teremt arra, hogy az önkormányzat megkövetelhesse ugyanezt a lakosságtól is. Fontos az is, hogy végig merjünk menni az utcán, és nyugodtak lehessünk otthonunkban. Az önkormányzatnak saját anyagi erejéből is áldoznia kell a közbiztonságra. Hogy gyermekeink jobb körülmények között tanulhassanak! Az önkormányzatnak a meglévő adottságok és az igények figyelembevételével kell kialakítania a község iskolarendszerét, melynek szakmai megvalósítását az önálló iskolairányításokra kell bízni. Közvetlen feladat az lehet, hogy az iskolai oktatás anyagi feltételeinek további romlását meg kell állítani, és az eszközöket oda csoportosítani, ahol ma a legsürgetőbbek, mint egyműszakos oktatás, idegennyelv-tanítás, alapfelszereltség stb. Hogy a betegnek könynyebb legyen! Nehéz úgy meggyógyulni, ha a beteg ágyban fekvés helyett szolnoki szakrendelésre, laboratóriumi vizsgálatra, kezelésre való utazással tölti napjait. A körzeti betegellátás mellé könnyen elérhető távolságban biztosítani kell a szakellátás feltételeit, pl. összefogva Drágábbak leszünk; A Hírlap pénzügyi elszámolása Lapunk nyolcadik számánál tartunk, s szeretnénk pénzügyi gondjainkat megosztani a kedves olvasóval. Amint az alábbi tételes elszámolásból kiderül, veszteségesek vagyunk, még úgy is, hogy szerzőink honorárium nélkül, ingyen dolgoznak nekünk. Jól sejtik: kénytelenek leszünk árat emelni. Nem azért, hogy nyereséget termeljünk, hanem hogy el tudjuk tartani magunkat. A végleges ár még nem alakult ki, de várhatóan 13 forint körül lesz. Kérjük olvasóink, a tiszaföldváriak megértését. Pénzügyeink Bevétel Kiadás Ráfizetés (Nyomdai ktsg) 1989. dec. eladás 17.385,- 20.437.- 3.052,- Ft 1990. I.n.év eladás 50.894,50 78.841,-15.946.50 Hirdetésből 12.000,-1989. dec.-1990.márc.ossz.: 80.279,50 99.278.-18.998.50 1990. Il.né. várható 1800 db/hó eladás 51.300 80.000,Hirdetés: Munkaeróközv.iroda 6.000,Vízgazd-Váll. 15.000.Összesen: 72.300,- 80.000.- 7.700.I. félévi ráfizetés várhatóan 26-27 ezer Ft 1990.1.n.évben előállítási ktsg 13,10 Ft/db A ráfizetést, veszteséget a tsz és az áfész által átutalt 50-50 eFt, összesen 100 ezer Ft-ból fedeztük. Ez nyújtott fedezetet a III. n.évi 40.000 Ft előleg befizetésére is! Martfűvel és Cibakházával. Ahogyan egy időben Tiszaföldváron is lehetett szülni. Hogy segítsünk a rászorultakon! Élnek közöttünk magányosak, betegek, szegények, boldogtalanok. Az önhibájukon kívül bajbajutottaknak segíteni kell! Ennek érdekében családsegítő központot, szociális gondozói hálózatot kell létrehozni. E körben külön figyelmet kell fordítani a községben élő cigány lakosság helyzetére, gondjaira. Hogy adjuk meg a tiszteletet a halottainknak! A temető Tiszaföldváron kettős probléma. Az egyik ahová halottainkat temetjük, a másik, amelyet a község érdekében meg kell szüntetni. Az előbbi: olyanná kell tenni, hogy mindenki méltósággal költözhessen oda, és tisztességgel, kegyelettel legyen emléke őrizhető. Az utóbbi: a község központjában van, aki körülményeit nem ismeri, meghökkenve néz rá. Kegyeleti, felekezeti, anyagi érdekeket és lehetőségeket egyeztetve, atemetőt Tiszaföldvár tényleges központjaként kell rendezni. Hogy legyen ismét híre a településünknek! Van melegvizünk, van strandunk. Van olyan község, ami már ebből híres lett és meggazdagodott. Mindezzel az önkormányzat fog rendelkezni, akár vállalkozásba is foghat vele, csak megfelelő partnert és ötleteket kell találni hozzá. Évente kétszer felkerekedik Földvár, és elmegy a cibaki vásárba. Ilyenkor felemlegetik a régi földvári vásárokat, amelyből mára csak a Vásártér utca neve maradt meg. Meg kellene fontolni a vásárok újraélesztését! Olyan képviselőket szerelnénk, akik az önkormányzat megalakulása után az itt megfogalmazott - korántsem teljes - elvárásokat érvényesítik, és olyan önkormányzatot, amely Tiszaföldvár igazi gazdájaként lát neki felelősségteljes munkájának. Ezt várja az új önkormányzattól a Tiszaföldvári Polgárok Társulata