Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-04-01 / 4. szám
6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. ÁPRILIS Ön kormányoz?- ...jelen pillanatban kötve hiszem, kedves Olvasó! De vajon milyen mértékben fog Ön ősszel, itt, helyben "kormányozni"? Mostanság lassan olyan helyzetbe kerül a magyar, hogy ha meghallja ezt a szót, választás, viszkető kiütéseket kap, ha pedig olvasnia is kell róla, lehet, hogy hosszú időre hátat fordít a közérdeknek. Komolyabbra fordítva a szót, erőt kell vermünk magunkon, sőt, most kell csak igazán erőnk teljébe kerülnünk, hiszen - ahogy mondani szokás - most jön a java! Amiről szó van, már nem ismeretlen, egyre több az információ, újságcikk, tv-műsor róla: a nyár végén - ősz elején helyhatósági választások lesznek, megalakulnak a helyi önkormányzatok. Minden települése az országunknak maga választja meg elöljáróságát, vezetőit, akik bizalmat kapnak arra, hogy településüket az adott körülmények között a lehető legjobb helyzetbe hozzák. A helyhatósági választásokat megelőzi a parlament által hozandó önkormányzati törvény, amely rendelkezika választás módjairól, szabályairól, a megv álaszto tt önkormányzatok működési feltételeiről. Lássuk előbb ezt az utóbbit: ahhoz, hogy egy község - például Tiszaföldvár - önmagát kormányozza és (főleg!) fenntartsa, saját gondjait megoldja, a községet minden téren előbbre juttassa, elsősorban pénz kell. Az anyagi alapok megteremtésének módját és lehetőségeit, ennek kereteit a törvény kell, hogy megfogalmazza. A független önkormányzat anyagi lehetőségeinek egyik tervezett forrása a lakosság személyi jövedelemadójának teljes körű helybeni felhasználása lenne. Ezen túl, a település területén, határain belül működő üzemek, gazdaságok, vállalatok és vállalkozások adójának (hozzáadott értékadó, nyereségadó stb.) bizonyos arányú visszatartása is szükségesnek látszik. Feltétlen követelmény lesz, hogy a községek, települések saját tulajdonú ingatlanokkal (a régi faluközösségi, községi földtulajdonok és egyéb ingatlanok mintájára) rendelkezzenek, amely vagyonnal saját hatáskörükben és kizárólagos hasznukra gazdálkodhatnak, gyarapíthatják bevételeiket. Az önkormányzatok működésének feltételeit a felsorolt lehetőségek nagyrészt biztosítják. Ha az aprófalvak vonatkozásában gondolkodunk, ott ezek a formák nem elegendőek az önkormányzat működtetéséhez, hiszen a szándékosan lepusztított, elnéptelenített és elsorvasztott falvak ilyen jellegű bevételi forrásai rendkívül csekélyek, ezért ezek a települések a továbbiakban is az országos költségvetés támogatására szorulnak. A kérdés második része, hogy hogyan és kiket választunk. Egy másik szólás szerint: a "szerszámnyele" ittmáregyértelműen alakosság, a választók kezében van. Bölcsességükön, helyes ítélőképességükön múlik, feltöri-e ez a "nyél" a tenyerüket, vagy hasznos, "kézhez álló" szerszám kerül a kezükbe. Magyarán: a község magának választja vezetését. Számítani kell viszont sok, úgymond, külső tényezőre. A "nagypolitika" pártjai már számos alkalommal és helyen bejelentették, hogy az önkormányzatok megválasztásában az országgyűlésihez hasonló erőbedobással (és módszerekkel!?) részt kívánnak vermi. Szándékuk tehát, hogy a pártharcok színterévé váljanak a helyhatósági választások is. A törvényt a választásokról pedig ezek a pártok fogják megalkotni. Amennyire én ismerem, az átlagpolgár - az átlag falusi ember - véleményét, hétköznapraünnepnapra, egyaránt elege van a pártcsatározásokból, különösen akkor, ha a játék közvetlenül az 6 "bőrére" megy. Magam is arra hajlok, hogy a községi önkormányzatokat, azok vezetőit pártoktól függetlenül kellene megválasztani, ahol az alkalmasság mércéjét kizárólag a helyi érdekek és az ezek vitelére való alkalmasság jelentené. Nem a pártok ellen, de a pártok politikájára csak másodsorban tekintettel (ha azok egybeesnek a község érdekeivel), kellene saját vezetőinket megválasztanunk. Semmi akadályt nem jelentene az, hogy a vezetésre alkalmas helyi polgár egyik vagy másik párt tagja legyen, de ne pártja politikája alapján, ne pártérdekből, ne pártképviseletben kerüljön jelölésre, hanem csak azon lakossági vélemény alapján, amely választhatónak tartja emberi, szakmai alkalmassága, községéhez való kötődése, jelleme miatt. Minthogy nem valószínű, hogy a pártok ezt az álláspontot méltányolják, és nem valószínű, hogy elállnak politikai befolyásuk és hatalmuk helyi önkormányzatokban való érvényesítésének szándékától, szükséges, hogy a pártsemleges, pártoktól független választási mód hívei is szerveződjenek.- Megálljunk csak! - mondhatná az ördög ügyvédje. - Akkor tehát alakuljon egy Tiszaföldvári Lakosok Pártja?! Cseberből vederbe?! Szerveződjék bizony! Ha nem is párt, de olyan helyi önszerveződés, amely a helyi érdekek "felett", azokon "túl" nem támogat olyan érdekeket - legyen az bárkié -, amely a község számára előnytelen, netán ártalmas, így tehát nem lesz baj, ha egyik vagy másik párt ugyanazt és ugyanúgy akarjaTiszaföldváron, mint a tiszaföldváriak, de le kellene mondania arról, hogy ezt saját érdemének tekintse.-vega -Megkérdeztük... Sport presszó, alias White-club A belépőt "balladai" félhomály és halk, kellemes zene fogadja. Úgy tűnik, minden esélye megvan az ide betérőnek arra, hogy jól érezze magát. Kérdés, hogy mindenki előtt nyitva áll-e ez a lehetőség. Hír kelt ugyanis szárnyra a fiatalok körében, miszerint a Sport presszóba ezentúl csak tagsági igazolvánnyal lehet betérni. No, ilyen még nem volt! Csak az a kérdés, mi alapján döntik el, ki kaphat igazolványt. Bőrszín, esetleg pártállás?- Sem egyik, sem másik - nyugtat meg a szórakozóhely vezetője, Kelemen Balázsné. - Csupán azt szeretnénk, hogy aki ide betér, feltétlenül jól érezze magát.-Tehát nincs semmiféle előre meghatározott, pontokba rögzített feltétel, ami alapján önkényesen értékelik az embereket?- Nincs, csupán az az elvárásunk, hogy ne legyen részeg, és illő módon legyen felöltözve, ezzel is megadva a tiszteletet a többi vendégnek.-Ki kaphat tagsági igazolványt?- Bárki, aki kéri, és tudjuk róla, hogy képes a kulturált szórakozásra.-Hogy néz ki a belépő és mennyiért vásárolható meg?- Egy kis kártya, amin a leendő tag neve, címe és személyi száma található. Egyébként ezeket a tagságikat teljesen ingyen adjuk, nem számítunk föl érte semmit-Nem is gondoltatok rá, hogy esetleg pénzért áruljátok?- Föl sem merült bennünk ilyesmi.-Hány igazolvány talált már eddig gazdára?- Mind a kétszáz.-És mivel tudtok többet nyújtani a tagoknak, mint más, szürke betérőnek? Mert ugye, tagsági nélkül is be lehet jönni?- Természetesen. Hogy mivel tudunk többet nyújtani, mint másnak, még egyelőre nyitott kérdés. Gondoltunk arra, hogy esetleg külön a tagok részére rendezünk egykét műsort, de ez nem az igazi, főleg ha idővel esetleg növeljük a létszámot, ugyanis a helyiség 70 személy részére van tervezve.-Nem tartotok a tagok közt sorsolást? Tehát van-e a tagkönyveknek sorszáma? A nyertes jutalma lehetne példái egy heti ingyen fogyasztás.- Nincs sorszám, tehát sorsolás sem lesz.-Mégis, áruld el, mire való akkor ez az igazolvány?- Csupán azért találtuk ki, hogy ezzel is kedveskedjünk a mindig ide járó embereknek. Nem pénzért adjuk, és a tagoknak sem származik belőle anyagi haszna. Nem az volt a cél, hogy találjunk kétszáz olyan embert, aki csak azért jár ide, mert itt olcsóbban kap belépőt, és ha úgy hozza a szerencséje, akár nyerhet is. Elmondhatom, hogy ilyen akciókra nincs szükség, hétvégeken teljes a telítettség. A vendégek megtartását pedig jól szolgálja az udvariasságunk, a szép, és főleg mindig tiszta környezet. Senkit nem tiltunk ki, ha csak nem provokálja. De akkor is szép szóval, az ököljogot félretéve. Az ítélet viszont kemény, védőbeszédet nem hallgatunk meg, és fellebbezésre sincs már lehetőség. Demecs Katalin