Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-11-01 / 11. szám
10 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. NOVEMBER Téli madárvédelem Újraéledés Minden földvári lakos ismeri az ószöllői református kistemplomot, ha másként nem, jellegzetes tájékozódási pontként biztosan. Feltűnően sok, ünneplőbe öltözött embert láthatott az arraj áró november 4-én, hiszen ezen a napon nyitotta meg újra kapuit az újjávarázsolt templom. Az ószöllői és cibakházi reformátusok megilletődött komolysággal ünnepelték a több mint 60 esztendős egyházközség újraéledését. Az indulás örömét és a haladást hirdető istentiszteletet Nagy Kálmán esperes úr tartotta. Az ünnep bensőséges hangulatát emelte az idelátogató, előzőleg a gyülekezetben szolgáló lelkészek, Balogh Mária, Katona Gyula és a szomszédos falvak lelkipásztorainak rövid imája is. Az újonnan megválasztott presbiterek eskütételével záródó istentiszteletet kellemes beszélgetés közben elfogyasztott közebéd követte. Az ünnepnap a régiekre, az elköltözőitekre való kegyeletes emlékezéssel zárult néhai Színi Béla és Tóth Lajos tiszteletes urak sírjánál.-VNem baj, ha a cím olvasásakor legtöbben a cinegékre gondolnak. Hazánkban legalább három faj közismert, állandó madár. Nem akarom most felsorolni, ill. bizonyítani azt a hasznot, amit egy-egy kertbe, gyümölcsösbe szoktatott cinegepár hajthat. Most arról szólok, hogy miként lehet egyszerűen néhányukat megmenteni télen azzal, hogy etetjük, óvjuk őket. Az, hogy az eleséget ki milyen módon adja ezeknek az ingyen napszámosokank, nem igazán fontos. A lényeg az, hogy az etető védett, de nem eldugott helyen legyen és csak a cinegék férjenek bele. (A macska ne!) Mit ne adjunk a madaraknak? Sohase adjunk kenyeret, tésztafélét, olyat, ami megerjedhet. Súlyos betegséget, pusztulást okozhat. (Ezek a madarak elsősorban rovarevők! Nem úgy mint a veréb, "aki" magevő!) Nem szabad az etetőbe semmilyen fűszeres, füstölt, sózott ételmaradékot termi. A táplálék lehetőleg "természetes állapotú" legyen. Nagyon jók az olajos magvak (napraforgó, cirok, tökmag stb.) Megfelelő a bőrös, sótlan szalonna, faggyú is. A "madárkalács" készítését csak igazán türelmes kertbarátoknak ajánlom. Ez nem más, mint olvasztott faggyú és olajos magvak keveréke. Úgy készül, hogy pl. a napraforgót durván megtörjük és a felolvasztott faggyúba öntünk annyit, amíg a massza sűrűsége (melegen!) olyan nem lesz, mint a malter (habarcs). Az így elkészített "tésztát" fagyos időben egy deszkára, fenyőágra stb. öntjük lassan. Az ott megfagy, ill. megdermed és a madarak szívesen fogyasztják. Még néhány tanács: sose szereljünk a lakóház ablakaira madáretetőt. Ha meg akarjuk figyelni a "kosztosokat", azt tegyük anélkül, hogy folyton ijesztgetjük őket, azaz távolról figyeljük meg. Ha a cinegéknek szórt eleség "nem fogy", azaz a madarak nem látogatják az etetőt, akkor változtassuk meg a helyét és ne arra gondoljunk, hogy nem éhesek, vagy válogatósak. (Vagy kérjük meg a szomszédot, hogy etesse gyakrabban a macskáját.) Amikor a jól elhelyezett etető "benépesül", a "vendégek" néhány perces megfigyelése higgyék el, ér annyit, mint egy Seduxen tabletta. Mráz István Szüretzárás Homokon Az idei szüreti mulatság szervezői - a Barátság Nyugdíjas Klub - úgy döntöttek, arégi szokásokat ismét életre hívják Homokon. Ha volt arató bál - felvonulással, nagy sikerrel -, akkor legyen szüreti bál is! Október 20-án igazi borongós őszi napra ébredtünk, de délutánra elállt az eső. A Virághegyi Kör udvarában sorakoztak fel a felvonuló fogatok. Fényesen felszerszámozott lovak, feldíszített hintók, kocsik és díszbe öltözött kocsisok várták az indulás jelét. Izbéki Ferenc - a mulatság főrendezője - hajtotta a vezérfogatot, s a csengő-csillogó menet - 12 fogat - végig kígyózott a homoki szőlők között. A hálás gazdák a kapuból üdvözölték a felvonulókat, gyerekek integettek, szaladtak a menet után. A végén a Virághegyi Kör udvarán a hajtok áldomást ittak, ezt az eseményt közös fényképen megörökítették. A bálterem teljes díszben várta az esti mulatságot, sült a lángos és készülődtek a csőszök is. Este nyolc órától szabad volt a felfüggesztett szólót-almát dézsmálni, de akit olvajláson kaptak, az a helyszínen fizetett bírságot. A "magyar bíró" - Szabó Lászlóné - büntetett és a "cigány bíró" - Mári Sándomé - szigorúan elfenekelte a rajtavesztett tolvajt. Szólt a zene, zengett a nóta, a régi szüreti mulatságok hangulatát idézte az önfeledten táncoló, bálozó sokaság. Éjfélkor gazdára találtak az értékes tombolatárgyak is. A nyugdíjas klub örökifjú tagjai és az őket pártoló, segítő tagok elhatározták, hogy a jövőben is ápolni fogják ezt a hagyományt. És ha ők valamit elhatároznak, azt meg is valósítják!- peta -
