Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Mohácsi Miklós: Füred középkori történetének megvilágítható részletei

A jelzett időszakra nézve feltűnően kevés forrás áll rendelkezésünkre. Ennek alapvető oka, hogy településünk csak 1536-tól vált világi birtokká, az ezt megelőző évszázadokban /csaknem mindvégig/ a váradi püspökség és káptalan birtokolta ezt a területet, az egyházi nagybirtok keretébe beillesztve azt. Ennek következménye, hogy Füred lakói, szinte kivétel nélkül, alávetett helyzetű emberek voltak, akik jogi szempontból általában nyilatkozatot sem tehettek, tehát írásos emlékek keletkezése szempontjából kiestek a szokásos szituációk: birtokadományozás, öröklés, egyezkedés, birtokvita stb. Maga a birtokos sem igen produkálhatott jelentősebb számú irományt Füreddel kapcsolatban, mivel székhelyétől távol eső, viszonylag jelentéktelen jószágról volt szó, vagy ha mégis, azok menthetetlenül elpusztulhattak viharos történelmi események kapcsán. Amennyiben mégis léteznének az általunk bemutatott és elemzett iratokon, adatodon kívüli érdemleges források, azok Romániában a váradi püspökség és káptalan iratanyagában és Kassán kallódnak / ahová az egri iratok bizonyos részét átmenekítették Eger török általi elfoglalása miatt /, így felkutatásukra, feldolgozásukra belátható időn belül vajmi kevés remény van. Munkánk térbeli vonatkozásban nem kívánja túllépni Füred szűkebb értelemben vett határait, melyek 1701-ig kialakultak. így nem kívánunk foglalkozni Örvény és Szőlős történetével, mert a jelzett időpontig ezek a települések teljesen önálló életet éltek, s csak a XX. század második felének közigazgatási fejleményei vonták szorosabbra együttélésünket. Kócs vonatkozásában némiképp más a helyzet, mert ennek környékén egyrészt a XI. század körül lejátszódhattak olyan fejlemények, melyek hatással voltak a mi területeinkre is, másrészt Kócs határa a XVI. század óta Füred lakóinak használatába került, emiatt Kócs ügyei a jelzett időszakokban történelmünk szerves részét képezték. Ettől eltekintve munkánk során Füred határai szempontjából a Lányi-féle térképe által megszabott térbeli kereteket tartjuk szem előtt. A korábban megnevezett /Örvény, Szőlős/ településekkel kapcsolatban természetesen utalunk a közös múlt tényezőire, sőt a 3 Sugár. 1989.(B 1,3,4.)