Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

füredi fejlemények megértése szempontjából rá vagyunk utalva a jóval tágabb környezet tanulmányozására is, ám ezen települések középkori története munkálkodásunk tárgyán kívül esik. /. FÜRED ÉS KÖRNYÉKE AZ ÁRPÁD- ÉS AZ ANJOU-KORBAN 1.1. Természeti viszonyaink a középkor folyamán Füred középkori természeti viszonyainak elképzeléséhez meglehetősen nagy képzelőerőre van szükség, egyrészt mert a Tisza szabályozása, utóbb pedig a kiskörei víztározó megépítése nagymértékben átalakította a tájat, másrészt pedig a középkor folyamán is jelentős változások mentek végbe a vízrajzi viszonyokban és a növénytakaró összetételében. Lényegében nem túlzás azt állítani, hogy azóta a felismerhetetlenségig megváltozott környezetünk. Az a legnagyobb árvizek ellen is biztos védelmet nyújtó ártéri sziget, melyen ma városunk fekszik, alapjait tekintve hordalékkúp, melyet még a Tisza itteni megjelenése előtt halmozott fel az Eger és a Sajó vize

4

. Ennek jellegzetesen félhold alakját, pontosabban annak homorú oldalát a Tisza mellékága alakította ki. Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor tisztáznunk kell a település és a Tisza viszonyát. A helyzet ugyanis az, hogy a folyó fő medre akkor is a maival azonos volt, hozzászámítva persze a korábban keletkezett és később morotvává váló kanyarulatokat. Ugyanakkor azonban Dorogma alatt, Egyek közelében a Tisza zátonyt épített a Sajó hordalékából

5

, és ez a folyó időleges kettészakadásához vezetett, 4 Tf.ta.9.