Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei
évében egyébként Dér Balázs volt a főbíró, Kádár István a törvénybíró, Fejér András, Jakab András, Tóth Péter pedig esküdtként tevékenykedett 130 Ez az öt tagú elöljáróság világi és egyházpolitikai kérdésekben egyaránt ügydöntő szerepet töltött be. A kivetett adók beszedéséért a főbíró személyes vagyonával felelt, ennek megfelelően a falu életének minden lényeges kérdésében övé volt a döntő szó. A másodbíró a haszonvételi források /bérlemények, rév, csapszék, halászóvizek/ működtetésekor egyrészt az esküdtekre támaszkodott, akik halászbíróként, révgazdaként stb. segítették, másrészt folyósította a község szolgálatában álló „cselédek" /kisbírók, csordapásztorok, kerülők, tizedesek/ illetményét. Az elöljáróság intézkedett a lelkész és a tanítóválasztás lebonyolításáról, A felsőbb hatóságokkal folytatott ügyintézésről,, a perek viteléről, bérleti szerződések megkötéséről. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek szaporodása miatt 1702-ben már fizetett jegyzőt alkalmaztak. 131 Kétségtelenül tagja volt az elöljáróságnak a kurátor, aki az eklézsia anyagi javainak ellenőrzése mellett az iskola felügyeletét is ellátta, továbbá jogában állt meginteni a bűnösöket: a részegeseket, a rendetlenül vagy buján viselkedőket, a hosszan haragtartóakat és a templomkerülőket valamint az ünnepnap vendégeskedőket. 132 /. Ilyen körülmények között, amikor az egyházi és világi kormányzat egymástól elválaszthatatlan volt, valószínűleg szó szerint betartották az ősi törvények betűit, hogy „a jámbor szándékú idegenek" / értendő ez alatt a letelepedni kívánó kálvinista/ letelepedése kívánatos. Az ilyen alapokon megerősödő közösségi szellem a XVII.század megpróbáltatásai során a túlélést biztosította, majd a török kiűzése után a parasztpolgári felemelkedés hajtóerejévé vált. A faluközösség nemcsak a falu vagyonának védelmét, de a haszonvételek gyarapítását is kötelességének tekintette. Erre utal a környező elnéptelenedett területek használata, Igar Szőlős és Örvény bizonyos részeit, 133 valamint Domaháza egészét 134 haszonbérleti szerződések 130 KPMA 69.34.4. 131 HMLGenerc. 1750: 12. akta. 14,18. pont, valamint IV-9 /d/ Pp. 109. 132 Tf.ref. anyakönyvi bejegyzés /1775-1805 /
