Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

alapján művelték, sőt több mint valószínű, hogy a poroszlói rév bérletét is a füredi faluközösség szerezte meg.

135 A gazdasági aktivitás mellett bátran védelmezték jogaikat is, hiszen ellenálltak a hatalmaskodó Glöckelsberg tábornokkal szemben, aki fegyverváltság címén akarta a birtokviszonyokat átrendezni, valamint pereskedtek az ő utána következő Popovics bárókkal. Végül nevezettek Kócs egyik felét és Füred nyugati részét birtokolták zálogjogon, a fürediek pedig a település keleti felét és Kócs megmaradó felét.

136 Eger visszavétele után vidékünk megélénkülő és megismétlődő népmozgások színterévé lett. Legkorábban a Várad és Gyula birtoklásáért vívott harcok miatt jelentek meg letelepedni vagy továbbhaladni kívánó csoportok, melyek keleti és déli irányból közelítették meg településünket. Az ezirányú áramlás a Rákócziszabadságharc kezdetéig tarthatott, majd ennek befejeztével iránya megfordult és lecsillapodásáig észak-déli irányúvá vált. Ebből látható, hogy tárgyunkat illetően , 1701-ig, csupán az első folyamat következményeivel találkozhattunk, mely dinamikáját illetően talán alatta maradt a későbbieknek, de ha Füred méreteit és lakosságszámát nézzük felvethette volna annak lehetőségét, hogy a lakosság többszörösen és teljes mértékben kicserélődjön. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy az 1694-96 táján ideérkezők jelentős hányada helyben maradt, és 1701-ben a lakosság 46%-át, 1725-ben 27%-át ők vagy leszármazóik tették ki. Ezek pedig, mint azt az 1694. évi úrbéri összeírás származási helyre vonatkozó adatai bizonyítják

137 ,döntő mértékben /69 % / délről, főleg Bihar és Békés megyéből érkeztek, s ez a tendencia a század végéig bizonyára nem változott. Kimondhatjuk tehát, hogy a földvásárlás történelmi pillanatában az itteni lakosság többsége az említett déli területekről ideszármazó emberekből állt. 133 Soós. é.n. 6 134 Benedek. 2002. 267-71. 135 HML Gener. C. 1774: 80. 57. 136 Nemes. 1986. 55. 137 Benedek. 2001. 269-71.