Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

tüntetett időszakok sorrendjében a XVII. század végéig megjelent ezt követő térképekről szólunk. Wolfgang Lazius osztrák földrajztudós 1552-56-os állapotokat mutató térképén meglepődve tapasztaljuk, hogy településünk a Tisza jobb partján van feltüntetve, ráadásul Porozlo- Fired alakban. Bizonyos, hogy tévedésről, vagy téves információ átvételéről van szó. El nem tudjuk képzelni, honnan származhat Poroszló és Füred összevonásának indítéka, hiszen nemcsak birtokosaik különböztek, de jogállásuk sem volt azonos. Frederik de Wit amsterdami térképkészítő mester munkáján már minden a helyén van /legalábbis Füredet illetően/, s az 1580-as évek helyzetét bemutató ország térképen mi Szabolcs megyében foglalunk helyet. John Speed angol szerző a németalföldi Mercator műveinek felhasználásával készítette hazánkat bemutató térképét, így az az 1595 körüli állapotokat tükrözi. Füred mellett révet jelöl, mintegy regisztrálva azt a történelmi pillanatot, mikor átvettük Örvény átkelőhelyi szerepét. Néhány évvel később járt Magyarországon a hollandiai születésű Mattias Quad, aki utazásáról készített könyvéhez térképet is mellékelt. Ezen Füred meglehetősen szomszédtalanul áll a török pusztítás következtében, közvetlen szomszédai közül egyedül Szentgyörgy /ma puszta Tiszaszentimre határában/ látható, ezen kívül Nádaudvar, Balmazújváros, Tokaj, Eger áll hozzánk legközelebb. Végül Nádasdy Ferenc országbíró térképén, mely egy amsterdami műhelyben készült, a XVII. század állapotait látjuk, itt Füred a hódoltsági terület részeként van feltüntetve.