Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei
fíiredi lakos volt a pusztítás idején, viszont vagyonukat idejében elmentették, mert szinte valamennyien a legfelső vagyoni kategóriához tartoztak. Ezek alapján az is nyilvánvaló, hogy az 1575. évi pusztítás valóban katasztrófa volt, hiszen az akkori lakosság csupán 19-20%-a maradt meg, a többieket elpusztította vagy véglegesen tovasodorta innen. Az így kialakult vagyoni rétegződés a század végéig fennállt, a lakosság lassú, számszerű gyarapodásával a gazdagparasztok aránya ugyan némiképpen csökkent, de sohasem szállt 50% alá. Ennek következtében igen figyelemre méltó árutermelés bontakozott ki, mely az egy adózóra eső áruérték tekintetében több mint duplájára emelte /245%/ az 1556-os, egyébként nem lebecsülendő teljesítményt. A későbbiek során, a 15 éves háború kezdetéig /1593/ még inkább fokozódott ez az arány, 1583-ban 290%-os mértéket ért el, 1591-ben pedig gyakorlatilag megháromszorozódott. Az önmagunkhoz mért fejlődés üteme tehát imponáló, de kijelenthető az is, hogy Füred 1576 és 1593 közötti gazdasági teljesítménye kiállja a szűkebb és a tágabb környezettel való összehasonlítást is, hozzátéve, hogy szűkebb környezeten a hozzánk hasonló hódoltsági viszonyok között élő településeket értjük kb. 50-70 km-es átmérőjű körön belül. A juhtenyésztés tekintetében valószínűleg ennél is többről van szó. A Heves megyei átlag például 1576-ban az adózók számához viszonyított állatszám tekintetében 4,17 db, nálunk ekkor 30,8 db. volt található, 1583-ban a megyei átlag 5,14 db, Füreden 70 db. /1591-ben 89 db./. A 70-es években egyébként Heves megye „egyes részein igen fejlett állattenyésztés folyt, több mint 100 olyan gazda volt található, aki egymaga 140-150 birkából álló nyájjal rendelkezett" 122 . A mi számításaink szerint az öt füredi juhtenyésztő közül, mondjuk 1579-ben négynek állatállománya meghaladta ezt a mértéket.A fentiekkel összhangban szűkebb környékünk valóban kitűnt ezen a téren, hiszen 1565, 1576 és 1591 eredményeinek átlagát tekintve Füreden 44, Szőlősön 27,5, Nagyivánon 32,5, Kunhegyesen 23,6, Törökszentmiklóson 24 juh esett egy adózóra. 122 Mo.tö. III/l. 342.
