Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei
A füredi juhtenyésztés eredményei tágabb kitekintésben is megállják a helyüket. A legbiztosabb és egyben a legjellemzőbb összehasonlítási alapot a Bihar megye legjobb 10 juhtenyésztőjével való egybevetés adja. Ezek a gazdák átlagosan 142,5 db. állattal rendelkeztek, s N. Kiss István megállapította róluk, hogy jövedelmeik alapján akár kapitalista vállalkozásra is képesek lehettek 123 . Füreden, ha 1576, 83 és 91 adatainak átlagát vesszük, akkor egy tenyésztőre ezen időszak alatt /15 év/, amikor az állomány folyamatossága kétségtelenül fennállt, 170,3 állat jutott. Debrecenben 1599-ben a gazdaságok számához viszonyított juhszám 78,6 db. volt 124 , Nagykőrösön 1626-41 között a juhtenyésztőkre eső állatállomány átlaga 142-re rúgott 125 . Voltak persze a füredinél nagyobb állatszámok is, 1591-ben Kengyelen minden egyes adózóra 145 juh esett, Roffon is 139 volt ez a szám /Füreden 89/, 1546-ban pedig Szenttamáskáta juhtenyésztőire egyenként 236 állat jutott, Kecskemét környékén pedig 261 állat esett egy tenyésztőre 126 . Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy juhtenyésztésünk rendkívüli eredményeket ért el ebben az időszakban, s ez a helyi parasztpolgári fejlődés első, igen erőteljes nekirugaszkodásaként tartható számon. Nem kell szégyenkeznünk a gabonatermelési eredményeket illetően sem. 1556-tól 1591-ig 6 alkalommal pillanthatunk bele az eredményekbe, ezek 14,2 mázsás átlageredményt mutatnak. Ez körülbelül megegyezik az 1570-ben és 1576-ban kimutatott Zemplén megyei átlaggal, ám jóval felülmúlják Heves megye 1576-os 5,6 és 1583-as 5,9 mázsás eredményeit, Füred ilyen szempontú teljesítményénél persze figyelembe kell venni, hogy 1576-91 között átlagosan 23 gazdaság működött, s ezek eredményeit a gazdagparasztok és a féltelkesek teljesítménye határozta meg, miközben 123 Kissi. 1960. 834. 124 Kissi. 1960.921. 125 Búza. 1984.42. 126 Mo.tö. III/l. 351.
