Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig

szervezéséhez megfelelő hatalom és pénz kellett, szerintünk nem kétséges, hogy erre csak Pipo lehetett képes. Ez a termék, mivel Magyarország legjobb minőségű bora volt, szó szerint aranyat ért, így forgalmazása bizonyára igen nagy haszonnal járt. Három füredi lakosról bizonyosan tudjuk, hogy részt vettek az export lebonyolításában. /Bor/ Hajgató Mihály nevének jelentése: a bor ügyeinek elboronálója, elintézője.

74 Feladata valószínűleg az érkező szállítmány továbbításának megszervezése volt, esetleg környékbeli hatalmasságok számára közvetíthette is az áru egy részét. Mázsás János és Lukács bizonyosan a szállításban vehettek részt, nevük jelentése: nagy társzekér. II. 3. A társadalom és a gazdaság megvilágítható jelenségei a török időkig A Rét a Gyep és a Rókás egyesítése során jött létre az a település és határnagyság, melyet a helyi emlékezet Füredként, füredi határként tart nyilván. Komját valaha volt létezése semmi emléket nem hagyott maga után, valószínűleg amiatt, mert teljesen elnéptelenedve vették birtokba a fürediek, így az okleveles említéseken kívül hiába keresünk rá vonatkozó utalásokat. A környék településeinek vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő biztosítása folyamatosan gondot jelentett a birtokosok számára. Kócs királyi falu lakói egy 1349. évi oklevél szerint hospesek, tehát a telepítés itt az Anjoukorban következett be, ám már a XV. század végén néptelennek mondják e helyet. Palkonya és Nagyiván benépesítésére az 1410-es években került sor, Bábolna és Montaj esetében 1446-ban kapunk hírt arról, hogy „népek és hospesek" lakják, ezekről azt is tudjuk, hogy ekkor előbbi lakossága 150, utóbbié pedig 65-70 fő lehetett. 73 Fügedi. 1981. 17. 74 Néprajzi szótár.