Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig
Vidékünkön a török uralom megszilárdulása előtti utolsó benépesítésre talán Nánán /Tiszanána/ került sor, itt a XV. sz. végén 20 családdal népesítették be a falut 75 . Ezekhez viszonyítva bátran állíthatjuk, hogy Füred nagyságrendjét tekintve is jelentősebbnek mondható, s hogy ennek következtében településünk, Poroszlót kivéve, a vidék legnépesebb helysége lett. Minden, a létszámmal összefüggésbe hozható adat azt mutatja, hogy Füred lakossága 141 Otől 1556ig 270-350 fő között mozoghatott.. Pusztán ennek alapján is leszögezhető, hogy ebben az időszakban, noha mezővárosi rangra nem emelkedett településünk, feltűnően magas létszámú falu volt, melyben a jelek szerint potenciálisan megvoltak a továbbfejlődés lehetőségei, ám ezek valami miatt nem váltak valóra. A fejlődés lendületét bizonyára megtörte az a körülmény, hogy a szerémi bor exportja csak a XV. század végéig virágozhatott, mert ekkor a hegyaljai /tokaji/ borvidék kialakulásával átrendeződtek a borkereskedelem viszonyai, s ebben nekünk már semmiféle szerep nem jutott. Kérdés az is, hogy Pipo halála /1426/ után folytatódott e az a törekvés, mely Füred fejlesztését kezdeményezte. A válasz valószínűleg nemleges, noha bizonyos törekvések a gyér forrásanyagból is kitűnnek. A névanyag vizsgálatából például kitetszik, hogy a borkereskedelem kapcsán foglalkoztatott /abban érdekelt/ személyek eltűnnek Füredről, a Mázsás fivérek leszármazottait Tomajon találjuk, a Hajgató név viselőit Poroszlón ismerhetjük fel a XVI. század dézsmajegyzékeiben. Egyidejűleg az 1416-ban Füreden élő Seres, Guthos, Tatár családok később Hevesen, a Bartha, a Szász és részben a Veres /Vörös/ családok képviselői Poroszlón tűnnek fel. Ebből is látszik, hogy az élénkebb gazdasági tevékenységet folytató települések elszívó hatása a XV. század végén, a XVI. század elején számottevő tényező, tehát a helybeli fejlődés nyilván ennek nem felelt meg. A fluktuáció így megbecsülhető mértéke a XVI. század elején is hasonló, mert ekkor az Erdélyi, Török, Veres, Zsoldos és 75 Kócs: Benedek, Zounuk 11. 18.sz. oki., Palkonya: Sugár. 1980. 322.sz. oki.. Nagyiván: Benedek, Zounuk 11. 7.sz. oki. Bábolna és Montaj: Sugár 1980. 142.sz oki. , utóbbiak létszáma : Sugár 1980. 152 és 27.sz. oki.
