Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
lehetett, s jövedelmezőségét növelte, hogy méretei, leeresztés után is, lehetővé tették az eredményes halászatot. A szomszéd településekkel kapcsolatban eddig ismertetett adatok kétségtelenné teszik, hogy Füred határai kezdetben a kereskedelmi út legszűkebb környékét és a település akkori területét kivéve a Rét egy részére, majd annak nagy részére terjedt ki. Egy 1398-as határjárásból 60 tudjuk meg, hogy a Tisza főmedrét jelentős területsáv választotta el a füredi határtól, Bábolnától a Hordó nevű helyig, ahol a borsodi belső védelmi vonal egy Valkőrinek nevezett határőrizeti pontja 61 helyezkedett el, s talán révet is tartott. Ilyen határok között, ahol a terület túlnyomó része júliusig víz alatt állt, a halászat mellett a vadászat és kisebb mértékű állattenyésztés jöhetett szóba, valamint az ártéri gazdálkodásban szokásos káposzta, borsó, kender, hagyma termesztése. Kérdéses, hogy zajlott-e itt szántóföldi növénytermelés, ha igen, legfeljebb köles termesztésére gondolhatunk. A gazdálkodással kapcsolatban Tőrös vezetéknevünk a vadászatra utal, mivel eredetileg tőrök, vagyis fából, hálóból készült csapdák használójára vonatkozó foglalkozásmód volt. A Rét földrajzi nevei között a Köleses, továbbá a hátas részek elnevezési előtagjaként a borsó és a káposzta neve, végül a Kenderáztató és a Kenderföldek utalnak ezekre az ősi állapotokra. 62 A földesúri követelések összetétele és mértéke a váradi káptalan legrégibb statútumaiból ismert. Ezek szerint Szent György napjára fertó gyanánt 14, Szent Mihály napjára pedig földbér címén 4, ajándék fejében pedig 2 garas volt az évi földesúri követelés mértéke egy egész telek (belső telek) után 63 . Összességében ezek majdnem 1,5 forintot tettek ki, ami nem mondható kevésnek a XIV. század végén. Ehhez járult még az egri éneklő kanonoknak járó 64 tized és a mindenkori állami megterhelés. 60 Sugár. 1980. 133.SZ. oki. 61 Et.sz. 62 Fekete, é.n. 8,23., Tf.tan. 5.kötet 63 Bunyitai. 1886. 42-45. 64 Soós I. 1985. 59.
