Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

Értékes információkat szolgáltat egy 1334. évi oklevél

65 településünkről, mivel Egy ékről Füredre vezető utat említ, melyet XIX. századi térképek ábrázolnak is, sejthető továbbá, hogy akkor még nálunk is kiterjedt ligeterdők lehettek, végül villa-nak említi, Füredet, melynek alapján hospesek ittlétére gondolhatunk. Ebben az időszakban egyetlen néven nevezett füredi lakost ismerünk, Kun Mózest, akit Nagy Lajos király emelt nemesi rangra és látott el környékbeli részbirtokkal.

66 Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a beszivárgó kunok is gyarapíthatták a lakosság számát. Ez azonban nem lehetett számottevő, mert még egy szintén Kun vezetéknevű családon kívül eredeti ,vagy azzal gyanúsítható, kun név nem szerepel névanyagukban. A XIV. század végéről származik az első megbízható adat Füred létszámára

67

. Eszerint ekkor 50 porta volt itt. 65 Károlyi. I. 95-96. 66 Tóth. 1942. II. 49-50. 67 Borovszky. 1909. 180.