Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

A több évtizedig tartó intenzív népmozgás megnehezíti ugyan a XVI. századi lakosság kontinuitásának eldöntését, mégis bizonyosan állítható, hogy a továbbélés minimális mértéke fennáll. A Tarjányi és a Szálai család egy-egy képviselőjéről írások tanúsítják,

138 hogy itt lakásuk a XVI. század óta folyamatos. A Füredi család esetében /amely pedig már a XV. században itt élt / ugyanez joggal feltételezhető, hasonlóan két, később nemességet szerzett famíliához, melyeknek képviselői a XVI. sz. során jobbágyként éltek településünkön. Tekintve, hogy további 4-5 család ilyen szempontú továbbélése is feltételezhető, mi a magunk részéről tagadjuk a lakosság teljes kicserélődésének lehetőségét A XVII. sz. viharos eseményei gazdasági szempontból természetesen romboló hatást fejtettek ki. A megismétlődő háborús pusztítások mellett ebből a szempontból két álladóan ható tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen hatást Eger török kézre jutása váltotta ki, nevezetesen lezárultak a menekülés, menekítés lehetőségei, melyek korábban a Rétre visszahúzódó lakosság számára éppen eltűnést biztosították. A másik tényező ugyancsak a XVI. sz. végétől hatott, mivel a Kunságban elhelyezett tatár segéderők bármely pillanatban feltűnhettek Debrecen felé tartó útjukban vagy éppen visszafelé. Ezek miatt végképp értelmetlenné vált az árutermelés erőltetése, sőt hovatovább a létfenntartás is veszélybe került. Erre utal a halászatnak mint jövedelemforrásnak előkerülése, melyet korábbi defterek vagy dézsmajegyzékek meg sem említenek. Mindenesetre az adott körülmények között a halászat lehetőségei nagy mértékben növelték a túlélés esélyét. Ha a rendelkezésünkre álló gazdasági adatokat nézzük, akkor a 16. sz. második feléhez képest, amikor Füred adóterhelése török részről jócskán meghaladta a 200 forintot, s időnként talán a 300-at is elérte, a XVII. században ugyanez a 100 forintot sem érte el. Méginkább szembetűnő a füredi lakosság pauperizálódása, ha a vagyoni rétegződés alakulását vizsgáljuk. 1576-91 között a gazdák kétharmada volt képes számottevő árutermelésre, 1694-96 táján már csak egyharmad részük, s ezek között is csupán három olyan található, 138 HML IV-9 Iái Pp. 109.