Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Zárszó

aki gazdagparasztnak nevezhető. Mindazonáltal, ha a török kiűzése utáni időkben a gabonatermelés terén összevetjük Füred helyzetét a Jászság és Szolnok állapotaival,

139 akkor nálunk 5 mázsás átlag esik egy gazdaságra, ez a mutató a Jászság 9 településén és Szolnokon 3,6 mázsát tesz ki. Ebből is látható, hogy településünk nem tartozhatott a legszegényebb vidékek közé, s mivel a lakosságszámhoz képest a határ még mindig korlátlan lehetőségeket kínált elsősorban a külterjes állattartásra, mely mellett a minimális gabonaszükséglet előteremthető volt, elsősorban emberi tényezőkön múlott a felemelkedés. Egyénileg ez megfelelő állatállomány kialakítására ösztönözte a gazdákat, de a Budai nevű szőlő vélhetően XVII. századi telepítése felhívja a figyelmet arra, hogy az élniakarás , a többre törekvés a belterjes művelési eljárásokat is megmozdította. ZÁRSZÓ Dolgozatunkban kísérletet tettünk arra, hogy a meglévő források alapján megvilágítsuk Tiszafüred megalapításának és az azt követő hat évszázadnak egyaránt méltatlanul homályba veszett körülményeit. Fájdalmas hiányként könyvelhetjük el, hogy a reformáció előtti helyi egyházi életre valamint a Hunyadiak korára, ezen belül Mátyás király idejére a források csaknem teljes hiánya jellemző A remélhető további kutatások számára négy területen tudtunk alapokat teremteni: Füred kialakulása, a Zsigmond-kori társadalom és kereskedelem, a XVI. század második felének társadalmi-gazdasági keresztmetszete, végül a XVII. századi kálvinista faluközösség megszületésének témakörében, mely utóbbi szerves kapcsolatban áll a későbbi mezővárosi fejlődéssel. Munkánk során példaként álltak előttünk Fobazy Jenő, Tariczky Endre és Dr. Végh József tiszteletre méltó próbálkozásai, melyek 139 Jászság: Cseh. 1995. 213-231., Szolnok: Szikszai. 1995. 292, Tiszafüred: Benedek. 2001. 271.