Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

A gazdasági teljesítmény megítéléséhez 1555 és 1591 közötti adatok állnak rendelkezésünkre. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek közül kétségek merültek fel az 1591. évi defterrel kapcsolatban olyan szempontból, hogy anyaga korábbi összeírások kissé módosított másolata

120

. Ezt az anyagot /Füredre nézve/ összehasonlítva az 1583. évi dézsmajegyzék adataival, azt állapíthatjuk meg /főleg a juhállománnyal kapcsolatos számítások alapján/, hogy az aggályosnak vélt dokumentum településünkre vonatkozó gazdasági adatai mindenképpen a 80-as évek második felének /kb. 1587/ állapotait tükrözik, tehát a lehetséges különbség csaknem elhanyagolható, névanyagát tekintve pedig nagy valószínűséggel a névlegesen feltűntetett év állapotait tükrözi. A meglévő adatok különösen az 1576-91 közötti időszak mélyebb elemzését teszik lehetővé, az 1556-tól 1576-ig terjedő időszak fejleményeire csak következtetni tudunk. Az 1556. évi dézsmajegyzék alapján Füred társadalma megfelelően rétegzett, 7 gazdagparaszti /15%/, 14 féltelkes /30%/, 10 pauper /21%/, és 16 zsellér/34%/ található benne

121

. A 7 gazdagparaszti gazdaság közül kettő a gabonatermelés és a szarvasmarhatartás eredményei alapján vonhatók ebbe a kategóriába, Öt pedig juhot is tartott. Az utóbbiak voltak azok, akik bizonyosan 30 forint fölötti jövedelembe tettek szert. A két felső réteg aránya /45%/ erőteljesnek látszik, és nem mondható soknak a zsellérek száma. A zsellérek többsége /10 fő/ a gabonadézsma jegyzéke alapján 5 mázsa körüli eredményt produkált, így önellátásuk /legalábbis ebben az évben/ biztosítottnak látszik. Jövedelmük kiegészítésére bizonyára termeltek hagymát, káposztát, és kendert, ezek a termeivények a piacon is értékesíthetőek voltak, fölfelé haladva mind a pauperek, mind a féltelkesek között egyenletesen elosztott teljesítményeket tapasztalunk egyegy vagyoni határon belül, ami egyfajta harmóniában élö közösséget is feltételezhetne. Adataink alapján, /mivel az itt megismert adózók közül 33 családnévvel azonosítható gazdaság teljesítménye 120 Ágoston. 1988. 222-23. 121 Kiss I. 1960. gazdasági kategóriái a vagyoni rétegződésre.