Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

a későbbi forrásokban is szerepel/ azonban megállapíthatjuk, hogy a látókörünkben maradó gazdaságok döntő többsége a későbbiek során fokozta teljesítményét. Rendszerint eggyel magasabb vagyoni rétegbe küzdöttek fel magukat, de van példa ennél nagyobb előrejutásra is. Érdekes például, hogy az 1555-ben még a tizeddel is hátralékban lévő Somogyi család /gazdaság/ 1576-ban már nagygazdaként tűnik fel, a Kovácsi család pedig, mely ekkor /1756/ még pauperi helyzetben volt, 1576 és 1591 Között folyamatosan a legjobb gabonatermelők között foglal helyet. Ennek alapján bátran állíthatjuk, hogy ezek az 1555-56-ban megismert törekvő, élelmes emberek alkották a XVI. sz.második felében Füred társadalmának gerincét, s mivel ezek 28 képviselője /utódja/ az 1571. évi defterben is szerepel, feltételezhetjük, hogy minden zavaró körülmény ellenére gazdaságunk teljesítménye a 60-as évek folyamán emelkedő irányzatot mutatott, melynek során bizonyosan erősödött a vagyon felhalmozási szándék. Ezzel a vagyon felhalmozási szándékkal valamint a kedvező menekülési, menekítési lehetőségekkel állhat összefüggésben az a jelenség, melyet legtömörebben ingázó gazdaságnak nevezhetnénk. Ennek lényege, hogy bizonyos vagyonfelhalmozás után az értékeket biztonságos helyre menekítették s többévi távollét után újra visszatérve, megkísérelték megismételni ezt az akciót. Ilyen gazdaságok füredi jelenlétének feltételezésére az szolgáltat alapot, hogy 8 különböző időpontban /1555, 56, 71, 76, 77, 79, 83, 91/ felsorolt adózók névsorában az idővonalon történő horizontális vizsgálat azt mutatja, hogy a Füreden huzamosabb ideig tartózkodó családok nevei közül legalább 11 /33%/ nem folyamatosan, hanem bizonyos megszakításokkal bukkan fel. Az ilyen szakaszos felbukkanásnak persze egészen természetes oka is lehet különösen ilyen a harci cselekmények miatti elmenekülés, majd visszatérés, de békés körülmények között is előfordulhat, hogy egy özvegy családi állapotú gazda elhalálozása után /az örökös kiskorúsága esetén/ csak több év múlva jelenik meg az adózók névsorában az illető családnév. Füred esetében azonban, bár ez utóbbi esetre is van példa, a törzslakosság 33%-át érintő szakaszos felbukkanás nem lehet véletlen, mivel négy esetben /Lukács, Bató, Kuros, Zagyvás/