Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

együtt. Az 1556-os dézsmajegyzék adatai pedig már azt mutatják, hogy 5 gazdaság /11%/ bizonyosan 30 forint fölötti áruértéket állított elő. Ilyen mértékű árutermelés mellett /ezen öt gazda számára/ 5-8 év alatt jelentős vagyonfelhalmozás volt elérhető, mely lehetővé tette esetleg a jobbágyi helyzetből való szabadulást is" . A gazdasági eredmények részletezése előtt célszerű bemutatnunk a Füredi jobbágy gazdaságok szerkezetét. Az adatok elemzése alapján az állapítható meg, hogy az árutermelésre képes gazdaságok /melyek az önellátás biztosítása és az előfordulható adók levonása után piacra is képesek termelni/ két fajtája különböztethető meg, ezek azonban megegyeznek abban, hogy alapjuk bizonyos mértékű szarvasmarha-állomány. Ennek mértékét 4-8 ökör birtoklásával érzékeltetjük, az ezekhez tartozó tehenekkel és növendékállatokkal együtt. A füredi gazdaságok többsége erre az állományra alapozva állított elő árut, mely vágóállatból, esetleg tejtermékből és főleg gabonából állt. Ezek a gazdaságok 30 forint feletti áruértéket csak akkor tudtak előállítani, ha 6-8 ökör segítségével legalább évi 30 mázsa gabonát termeltek. A gazdaságok másik típusa /kisebb része/ marhatartás és gabonatermelés mellett jelentős számú juhot is tartott. Ezek a gazdaságok 3-4 ökör birtokában 15 mázsa gabona előállítása, valamint 90-100 db., juhtól származó jövedelem alapján érhették el a 30 forint feletti áruértéket. Kivételesen előfordult olyan gazda is, aki kizárólag juhtartásból élt /mi 1556-ban egy ilyen gazdáról tudunk, az idők folyamán azonban több ilyen is létezhetett/, ilyen esetben az említett áruérték előállításához valamivel több, mint 130 állatból álló nyájra volt szükség. Az említett két típus közül a juhokat is tartó gazdaságok bizonyultak jövedelmezőbbnek, mivel kevésbé voltak kitéve az időjárás szeszélyeinek, mint a gabonatermelők, legalábbis kevésbé okozott ez náluk jövedelemingadozást. Ennél is fontosabb előnyt biztosított számukra az adott /háborús/ körülmények között az állomány gyorsabb mozgathatósága és rövidebb tenyészideje. 119 Kissi. 1960. 894.