Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

III.3. Füred gazdasága 1526 -1598 között, és településünk ábrázolása a legkorábbi országtérképeken A török idők gazdasági fejleményeit illetően, legalábbis a XVI. század végéig, a források lehetőséget adnak a teljesítmény viszonylag reális megítélésére. Mielőtt azonban a XVI. század gazdasági keresztmetszetét felvázolnánk, ki kell térnünk azokra a változásokra, melyek az előző időszakhoz képest bekövetkeztek. Elsősorban arra kell rámutatnunk, hogy miközben a Füredhez vont határterület Kócs elbirtoklásával megduplázódott, addig a lakosságszám határozottan csökkenő irányultságot vett fel. A XVI. század elején még 50-60 portát számláló településen a török időkben 1550-től 1575-ig 40-50, 1576 és 1591 között pedig már csak átlagosan 23 volt a gazdaságok száma, így egy gazdára elvileg 500-1000 holdnyi terület esett. Ilyen körülmények között a külterjes gazdálkodás /állattartás/ gyakorlása természetes dolog, s a gazdaságok erejét nem a birtokolt terület, hanem az állatállomány nagysága mutatja. Füreden ebben az időszakban, amikor csupán a létszámadatok alapján fokozatos pusztulásra gondolhatnánk, igen élénk árutermelés bontakozott ki, amely azért is figyelemre méltó, mert a Jagelló-kori előzmények több vonatkozásban gátolták annak kifejlődését. Leginkább azért mondható ez, mert nálunk az egyházi nagybirtok, ha nem is tudjuk mennyivel, de túlélte a mohácsi vészt is, és amíg a püspökség birtokában volt Füred,addig a paraszti árutermelés eleve nem lehetett nagy. További hátráltató tényező volt, hogy a borkereskedelem és a nagyarányú halászat megszűntével a nagyobb gazdasági aktivitásra törekvő személyek elhagyták Füredet, s ezzel együtt egyfajta szerkezetváltás történt, mely egy bizonyos ideig valószínűleg stagnálást eredményezett. Füred növekvő gazdasági erejére először az hívja fel a figyelmet, hogy 1548. évi dézsmáját a kincstartó servitorai szedték Törökszentmiklós, Túrkeddi, Túrkeve és Hegyesbor ilyen jövedelmeivel