Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig
Emiatt két szempontból igen értékes és becses emléknek kell tekintenünk ezt az oklevelet. Nyelvtörténeti szempontból azért, mert ez a Decan név említett jelentésben történő használatának első hazai előfordulása, az ipartörténet oldaláról pedig joggal feltételezhető, hogy a felsorolásban több, személy szerint megnevezett váradi iparos neve lappang. A füredi névanyagon belüli vizsgálatok és a későbbi környékbeli névanyaggal való összevetés alapján 8-10 ilyen személy jelölhető meg nagy valószínűséggel /akik tehát itteni feladatuk elvégzése után visszatértek Váradra, illetve más feladat megoldásába kezdtek/. Mindezek lehetőséget teremtenek arra, hogy a füredi lakosság összetételét és létszámát is megbecsülhessük. A fentiek alapján 1412-1416 között Füreden kizárólag az oklevelekben szereplő adatok alapján 35 hospes és 8 helybeli család mutatható ki, ezek családjaikkal együtt 215 főt tehettek ki. 4 család számítható az itteni irányítás ellátására /officiálisok és azok familiárisai/, tehát az építkezésen munkálkodókat nem számítva a lakosság 235 före rúghatott. Mivel azonban lehetetlen, hogy az egész lakosság /családfőket tekintve/ részt vegyen ilyen akciókban /hatalmaskodással elkövetett erdőirtás, juhok és marhák elhajtása, stb./ 15-20%-al megtoldva az alávetett népesség létszámát, ez reálisan ebben az időszakban 270-280 fő körül lehetett. A hospesek ezek szerint az akkori lakosság hozzávetőlegesen 80%-át tehették ki. Elképzelhető azonban, hogy ennél valamivel többen voltak, mivel az alávetett népességben folyamatosan kimutatható a Füredi vezetéknév, amely szemléletesen mutatja az őslakosok túlnyomóan kisebbségi helyzetét /ha már Füreden is Füredinek neveznek valakit!?/. Más vonatkozásban kell értékelnünk Füredi Mátyás királyi ember vezetéknevét/1413/, ő ugyanis bizonyára Pipo egyik itt élő pártfogoltja, aki a jelzett időpontban csupán keresztnévvel jelzett személy lehetett, ám az eljárás során szokásban volt származási hely szerint vezetéknevet szerkeszteni. Ennek megszilárdulására mutat Kovács Béla azon adata, mely szerint, nyilván az előbbi személy leszármazottja ,Füredi Mihály, 1431-ben a bécsi egyetem hallgatója 71 . 71 Kovács B. 1983. 25.
