Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig
A hospesek származási helyét illetően a vezetéknevek arról tanúskodnak, hogy jórészt Bihar, Békés, Szabolcs megyékből érkezhettek ide vállalkozó kedvű emberek, ezt az irányultságot erősítik a Török, Rácz, Erdélyi családnevek, de északról érkezők /Arnód, Bellényi, Harmacsi/ és környékbeliek is kimutathatók. Bizonyos összefüggés lehet az itt szolgálatot teljesítő tisztek /Pipo familiárisai/ és a hospesek származási helyét illetően is, ez a leghatározottabban a Tarjányi családnév kapcsán bukkan elő. Az 1414-ben Füreden szolgálatot teljesítő Tarjányi Miklós ofíiciális bizonyára több családot vett arra rá /Köröstarjánban, Váradtól nyugatra/ hogy ide költözzék, mert az 1511 -es egyeki portyázás kapcsán 6 Tarjányit sorolnak fel, s ez a családnév 1579-ig folyamatosan kimutatható névanyagunkban. Pipo itteni tisztjei egyébként /Szilasi Miklós kivételével, aki Rétszilasról, Fejér megyéből származik és a nagyúr legrégebbi kiszolgálói közül való/ leginkább Biharból és a délvidékről származnak, tehát a temesi ispánság vonzáskörzetéből érkeztek ide. Ságy János Arad, Solymosi László és a Molnos fivérek Bihar, Györki Miklós Zaránd megyéből csábíthatták ide a telepeseket. Egyedül Dormánházi Barnabás érkezett ide Heves megyéből. Füred kereskedelmi célú fontosságának növekedésére ebben az időszakban az hívja fel a figyelmet, hogy birtokigazgatási, bíráskodási ügyeit 1409-26 között Ozorai Pipo intézi, aki ez idő tájt az ország egyik legnagyobb hatalmú személyisége, hiszen a Sárkányrend tagja, a királyi sókamarák ispánja, és temesi ispánként legfontosabb feladata a török elleni védelem megszervezése és kiépítése. Nem is gondolhatunk arra, hogy túl gyakran megfordulhatott Füreden, viszont az itteni officiálisok kivétel nélkül az ö emberei azon az alapon, hogy a váradi püspökség jövedelmeit ekkor a temesi ispán rendelkezésére bocsájtották 72 /egyébként a váradi püspök Pipo testvére, András volt/. A Füreddel kapcsolatos haszonszerzés forrására a Zsigmond-kori Oklevéltár azon adata világít rá,mely szerint a szerémi bor exportját az Újlak /Valkó megye/ - Szeged Füred - Kassa útvonalon bonyolították le. 73 Eme exportügylet meg72 Engel. 1987. 53-88.
