Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás

kísérete — Mészáros emlékirata szerint — március 4-én délben érkezett meg Tiszafüredre.

149 Liptsey Imre szolgabíró és segédkormánybiztos házában szálltak meg, s Mészáros ide idézte maga elé a hadtest-, hadosztály- és dandárparancsnokokat.

150 Kossuth Mészáros, Vetter, Szemere, Dembinski, Görgei, Répásy, Aulich és Klapka jelenlétében haditanácsot tartott.

151 E tanácskozásról Kossuth március 8-án Bemhez írott levelében, 9-én pedig a képviselőházban tartott beszédében számolt be. Az előbbiben részletesebben, s nyíltabban szól a vizsgálatról, de az utóbbiban van néhány olyan elem, amely a levélben nem fordul elő. Ezek szerint Mészáros, Vetter és Dembinski jelenlétében felszólította a hadtestparancsnokokat, nyilatkozzanak, milyen okok által érezték indíttatva magukat arra, hogy olyan lépést tegyenek, amely a lázadással határos, s a fegyelem kötelékeit felbomlaszthatja. Erre vádakat és a diszpozíciók állítólagos képtelenségét és veszélyessségét hozták fel, mire Dembinski is megtette a maga nyilatkozatát, s azzal vádolta a hadtestparancsnokokat, hogy nem elég erőteljesen működtek együtt, sokkal inkább ellene esküdtek össze; mire ezek szintén igazolták magukat. Ezután meghallgatták a törzstiszteket és a zászlóaljparancsnokokat, s Kossuth mindezek összevetése után úgy vélte, hogy az elmúlt napok eredménytelensége „igen is meglepő". Végül is arra a következtetésre jutott, hogy sok szerencsétlen hiba történt, de hetekig tartó vizsgálat kellene ahhoz, hogy megállapíthassák, vajon e hibákért egyedül a fővezér diszpozíciói, vagy a hadtestparancsnokok szívélyes együttműködésének hiánya a felelős. „Úgy hiszem, mindkettő" — írta Kossuth Bemnek. Ezután felsorolta azokat a pontokat, amelyek a Dembinski alatti vádak alapjául szolgáltak: Schlik kimenekülését, Windisch-Grätzzel való egyesülhetését, a mezőkövesdi győzelem kihasználatlanságát (ezt Dembiiíski a csapatok megbízhatatlanságával magyarázta), a sereg négynapos éhezését, az Egerfarmos felé történő visszavonulást, valamint a Tiszán át történő átkelést, s ezáltal 5 megye feladását. Kossuth ezek után kinyilatkoztatta, hogy előre kell menni, s területet kell nyerni, mert a Tiszán innen nem képes 60.000 embert élelmezni. Ugyanakkor úgy 149 MÉSZÁROS Lázár, 1867. [I. 81. o. 150 BENICZKY Lajos, 1924. 121-122. cs 296. o. 151 KLAPKA György, 1851. I. 275. o. szerint Kiss Ernő is jelen volt. Erről más forrás nem szól. MÉSZÁROS Lázár, 1867. II. 82. o. szerint Klapka nem voltjelen.