Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban

A tábornokok közötti viszály kiegyenlítése mellett és közben Kossuth Tiszafüredről tovább irányította a tervezett ellentámadás politikai és katonai szervezését. A 27-i haditanácsban megbeszélték az ellentámadás tervét; de foglalkozott Kossuth tiszti előléptetésekkel, a sebesülteknek szükséges ágynemű és fehérnemű gyűjtésével, újoncozással, lőszerellátással, — és lehetne tovább folytatni a felsorolást. A március 26 és 30 közötti napokból több mint 40 írásbeli rendelkezését, intézkedését és magánlevelét ismerjük tiszafüredi keltezéssel; egy részüket saját kezűleg írta.

42 A Kossuth elnökletével megtartott haditanács által elfogadott hadműveleti terv megvalósításában fontos szerepet játszott a tiszafüredi híd. Ezen kelt át a folyó jobb partjára március 26-ával kezdődően a Klapka György vezette I., az Aulich Lajos vezette II. és a Damjanich János vezette III. hadtest. Kossuth innen keltezett leveleiből tudjuk, hogy a feneketlen sár nagyon megnehezítette a csapatok mozgását, különösen a Poroszlóra vezető töltésen. A híd és a töltés áteresztő kapacitásának korlátozottsága miatt Kossuth március 28-án utasította a Poroszlón levő térparancsnokságot és a helység elöljáróságát, hogy „minden hajót vagyis compót, mellyel terhes kocsik szállíthatók, rögtön ide Tiszafüred alá rendeljenek."

43 Az OHB elnöke Tiszafüredről március 30-án Egerbe ment, ahol a lakosság nagy kivilágítással és fáklyás zenével fogadta. Újból megbeszélte a tábornokokkal a hadműveleti terveket, másnap pedig Görgeyre ruházta a főparancsnokságot. A már többször megkísérelt ellentámadás április 1-én végre valóban megindult; néhány hét alatt sikerült az országot majdnem teljesen megtisztítani az osztrák csapatoktól. A történelembe tavaszi hadjárat néven bevonult ellentámadás első sikerei után Kossuth április 9-én Gödöllőről visszaindult Debrecenbe, Tiszafüreden keresztül. Időközben Debrecenből hozzáérkezett feleségével ezen a napon már itt éjszakázott; itt töltötte április 11-ét, és csak 12-én folytatta útját Debrecenbe.

44 Amikor elindult az ideiglenes fővárosba, még senki sem sejtette, hogy ez volt utolsó tiszafüredi tartózkodása. 42 Ld. ezeket Kossuth XIV. 727. s köv. o. 43 A haditanácsot Kossuth április 26-án a képviselőházban tartott beszédében említette, Kossuth XV. 131.0.; 1. még Horváth M. II. 410. s köv. o. 44 Az egri fogadtatás Kossuth ápr. 2-i, feleségének írt levelében, Kossuth XIV. 795. o.; a márc. 30-i esti tanácskozásra 31-i levele az OHB-nak, u.o. 772. o. — Útja vissza Debrecenbe, u.o. 855. s köv. o.; ápr. 12-i, Tiszafüreden kelt utolsó levele u.o. 864—865. o.