Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban
Az osztrákoknak Schulzig altábornagy utasítására január 23-án meghódolt Heves megyei bizottmány felismerte, hogy a megye székhelyének a debreceni kormánybiztos fennhatósága alatt levő területére áttételével Repeczky egy esetleges újabb hódolást akar megakadályozni. Ezért engedett a február 9-i utasításnak, másfelől viszont biztosítani akarta magát újabb jelentős ellenséges erő megjelenése, az osztrákok netaláni felülkerekedése esetére is. Repeczky rendeletével kapcsolatban a következő határozatot hozta: „Minthogy a megyei bizottmányi tagok közül számosan lakhelyeiknek fekvésénél fogva a mostani hadjárati mozgalmak között a T.Füreden tartandó bizottmányi ülésekben megjelenni akadályoztatnak, szükségesnek találtatott, hogy a kormánybiztosi hivatalos levél 7-k pontjára vonatkozólag az ideiglenes székhelyhez közelebb eső vidékről bizottmányi tagok a múlt évi Május l-ő napján megválasztottak közül, és megyei tisztviselők a Tisza Füredi bizottmányi ülésekben megjelenendésre következőleg kijeleltetnek: ..." Itt a jegyzőkönyv 55 bizottmányi tagot és 15 tisztviselőt nevez meg, illetve kötelez Tiszafüredre menni. Ha figyelembe vesszük, hogy a bizottmánynak eredetileg 315 választott tagja volt, akkor világossá válik, hogy az új székhelyen ezeknek kevesebb, mint 18 %-a vett részt 1849 februárjának és márciusának nagy honvédelmi szervező munkájában. 23 A megye székhelyét április közepén, a tavaszi ellentámadás sikerei közepette helyezték vissza Egerbe. Itt a bizottmány április 26-án tartott ülésén felolvasták az április 14-én Debrecenben elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatot, s hódoló feliratot intéztek Kossuthhoz, az országnak a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóelnökéhez. 24 Tiszafüred földrajzi fekvésének előnyeit nemcsak politikai vagy közlekedési vonatkozásban hasznosították, hanem a már említett, kisebb katonai célokon túl számításba vették nagy, országos, tehát hadászati szintű tervek kidolgozásában és végrehajtásában is. A Habsburg-csapatok 1848 decemberi támadása folytán szükségessé vált, az összpontosítást előkészítő visszavonulás idején, az év utolsó, majd az újév első napjaiban Vetter Antal tábornok, táborkari főnők és helyettese, Klapka György által kidolgozott haditerv előirányozta a Tisza vonalának 23 Heves megye 1849. évi közgyűlési jegyzökönyve, 228. sz., benne a névsor. Ld. Szederkényi N. i.m. 404. o. 24 U.o. 410. o. — Kossuth május 11-i válasza: Kossuth Lajos kormányzóclnöki iratai (Kossuth XV.) 267- 268. o.
