Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

Hajnal István szerint ez a község másként pusztult el. „A füredi Kócson is volt egy falu, név szerint Végfalva. Ezt Zápolya hadserege rombolta le. A monda szerint a faluban nagy mulatság volt, és Zápolya hadserege be akarta szállásolni magát a faluba, de a sok részeg ember a szálláscsinálókat agyonverte, és emiatt a vezér az összes lakosságot legyilkoltatta, a falut pedig felgyújtotta. így jött aztán Zápolya hadserege TA Füredre, Füred szállást adott neki, és ezért kapta meg Kócsot. Hogy a szálláscsinálók miatt pusztították el Kócsot, arról más is tudott, de azzal a különbséggel, hogy a királynő kedvenc komornájának, Pankotay Máriának adományozta a falut, mely ezzel a Pankotayak nemesi birtoka lett.

31 Zápolya hadjáratának emlékét a Jánosállás és a Csapánzug földrajzi nevek is őrzik, melyet a népi etimológia szerint az itt összegyülekező hadseregről (Jánosállás), illetve az ellenfélre mért csapásról (Csapánzug) kaptak ezek a helyek.

32 A török uradalom emlékét a tatárjárásként említett mondák mellett csak egy adat őrizte meg: „Mikor a törökök vótak Magyarországon, még faekébe is embereket fogtak, oszt velük szántottak, úgy húzták az ekét. Télen meg kiverték az embereket a hóra, oszt ütötték űket. Vallásüldözés Tiszafüred földesurai és lakóinak zöme is református vallású volt.

34 A kis számú katolikus lakosság a XVIII. században Tiszaőrshöz, majd Tiszaőrvényhez tartozott. Templomukat a környező falvak katolikus cselédeinek megtelepülése idején, 1827-ben építették, de még a múlt század második felében is a kisebbségben lévő valláshoz tartozott.

35 A vallásüldözés itt kevésbé éreztette hatását, csak a központi hatalom templom-bővítést korlátozó rendeleteiben nyilvánult meg. Ennek ellenére maradt fenn olyan adat, mely szerint ,,a vallásüldözés idején az elődeim a Tisza nádasaiba bújtak, nagy, fekete juhbőr bundájuk volt".

36 Egyes, nem tősgyökeres fürediek — pl. a Négyesiek — is a vallásüldözés idején menekültek át Füredre, ahogy családi hagyományuk őrzi.

37 A Csontosok ősei is, mikor „a vallásüldözés volt, akkor is menekülve voltak, mert mi reformátusok vagyunk. Erre le, Békésbe menekültek, maradt is Békés megyében leágazat „Itten túlnyomó részben reformátusok laktak... Ami katólikusság mán kifejlődött a községbe, ez