Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

mán mind azóta van. Ez a rész, ahol mi lakunk (a falu Tiszaigar felé -in eső része) volt nagyobbrészt református.' A falu lakosságát a más településekről idemenekülő reformátusok is növelték. „A vallásüldözéskor Egyek lakossága mind református volt, és aki nem katolizált, azt mind kiüldözték a faluból. Az Árkusig zavarták őket, és kősbb úgy jöttek be Füredre. Vagyonoktól pedig megfosztották őket. Egyek lakosságának nagyobb része átköltözött Füredre és Szöllősre, és utódjaik ma is itt élnek" - írta Hajnal István.

40 A füredi határ egy része is a hagyomány szerint a vallásüldözés idején került káptalani birtokba. „A füredi határból az egyeki határban is nagy darab földterület van elrabolva... Már Füredet elkerülte az Eszterházi Miklós püspök hadserege, mert Füred ebben az időben a Nagykunsághoz volt csatolva, és a nagyobb községekbe nem mertek bemenni, mert tudták, hogy ott harczra kerülne a sor, attól pedig ők féltek. És mivel Füredet nem merték felkeresni, és hogy valamivel mégis megkárosítsák, egy nagy darab földet raboltak el a határából, a mai Félhalmot. "

41 A jobbágyvilág emléke A jobbágyvilágról viszonylag sok, de az esetek többségében csak töredékes visszaemlékezés maradt fenn, melyek a jobbágyi szolgáltatásokat, a nemesi előjogokat egyaránt felsorakoztatják. ,,1848 előtt jobbágyok, meg nemesek vótak. Akkor még királyság vót. 48 előtt fődet úgy fogtak, hogy ki mennyit fogott, annyit használhatott."

42 „A főd nem volt a jobbágyok tulajdonába, az a földesuraké volt, dolgozni kellett azért az uraságnak, hogy használhassák."

43 „A jobbágynak dolgozni kellett a földért, dikrécióX kellett dolgozni, hogy egy kovárta fődet kapjon, ezért nyolc napot dolgozott az uraságnak. Ha nem dolgozta le, akkor ráverték a huszonötöt."

44 „Akinek igásállata volt, annak kevesebb napot kellett dolgozni. Az igások 52 napot dolgoztak, a gyalogjobbágyok meg 104 napot, így hahottam nagyapámtól."

45 „Részibe vagy robotba kellett dolgozni a földesuraknak. Szegény volt a nép, kenyere se volt. Nagymamám uraságnál volt cseléd, ott fizettek bért, jobban megéltek, mint a jobbágyok. Amit az uraság parancsolt, azt csinálták. Őnekik azt a megszabott kis bért kiadták, de a jobbágynak be kellett adni az uraság részit, ha maguknak nem maradt is."

46