Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

A város korai történelme Tiszafüred történelmével kapcsolatban a legtöbb adat, a legösszefüggőbb eseménysor Hajnal István írásaiban maradt fenn. Magas életkora - 1980-ben halt meg, 92 éves korában —, átlagosnál érdeklődőbb természete egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a községről, az itt élt családok történetéről az ismereteknek szinte teljes tárházával rendelkezett, melyről így vallott: ,,Én ezeket nem a szemetén szedtem, hanem régi írásokban olvastam és az apámtól hallottam". Tiszafüred régen kisebb volt, mint napjainkban. A mai Fokpart — ahol régen a Tisza folyt - mentén feküdt, követte a Tisza vonalát. „A házak gyakran csak két sorba feküdtek, olyan keskeny volt a település, mert a házakat a magas partra építették." ,,A református templom körül vót a legmagasabb a part. A templom mellett állott egy halásztanya. Vótak házak is, de nem ennyi sok, mint most. Ezelőtt kevés vót a szántófőd, ez a kis Felsőfőd vót az. Az emberek jobbadán halászattal foglalkoztak. Mikor kiöntött a Tisza, a Rét Tisza alatt állott. Akkor inkább állatot tartottak."

26 Hajnal István így írt a régi időkről: „Ezen község nagyon sok viszontagságon ment keresztül, minden ellenség útjába esett. Tatárjáráskor földig égették, aki otthon maradt, legyilkolták. A lakosság nagyobb része elmenekült túl a Tiszára, az úgy nevezett Peredombra. Ott voltak, míg a tatárok ki nem mentek a városból, már akkor Tiszafüred város volt. A tatárok az elfogott magyarokat felbérelték, hogy hívják át a Peredombon lévőket; Sári, Kata, jertek át, elmentek a tatárok. Bizony aki átjött, azt legyilkolták vagy elhurczolták, ez a jelszó így maradt firul-fira."

27 A tatárjárás történetei nem az 1241-es eseményekre vonatkoznak. A népi emlékezet a hódoltság korának török—tatár pusztításait jelöli így, melyet a Tiszavidék lakói a XVII. században többször is átéltek. Az egyik újratelepedésre utal az az adat, mely szerint a falu a tatárja'rás idején Debrecenhez tartozott, s négy halász telepedett meg itt — a volt Bugán-kocsma környékén -, mert valamikor a Tisza ott folyt.

28 „Tiszafürednél Kócs régebbi település. 1894-ben egyesítették Füreddel. Az a falu ott vót — Füred felől bal kézről van egy nagy halom, a neve régen Királyhalom volt, azon a halmon körül vót a falu, de a tatárok elpuszították. Annak a határja a Patkós-csárdáig vót, ott a régi határdombok még most is megvannak. Hat család maradt csak rr*^ akik a Feketéret mocsarába menekültek. Ezek körül például a Pásztor-a&Udok is mind onnan kerültek ide, meg a Kalózok.' 9