Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok

mikor elment, olyan szelet csinált, „hogy a dunnákat elvitte, kihasadt, oszt alig maradt benne tollú... A tanyából hintóval mentek utána, jöjjön vissza! Mert a tetőt a szél csak úgy hordta lefelé, kérték, állítsa meg a vi­hart." 1 Máskor meg, mikor egy új ispán került az egyik tanyához, nem engedte, hogy az öreg az istállóban aludjon. „Nem szólt semmit, kiment a szérűskertbe. Akkor éjjel nagy szél vót, az egész szénát ledöltötte, de ahol ő aludt, a széna úgy maradt, ahogy vót. Ez az ispán fülibe is eljutott. Az­1 91 tán megengedte, hogy az istállóban aludjon." Mondták is akkoriban az emberek, „meg ne haragíccsa valaki Pénz­199 ásó Pistát, mert akkor zimankó lesz". O is terjesztette magáról, hogy csodás hatalma van, tud vihart csinálni. „Azt mondta, ha a napba néz jó erősen, és ha akarja, hogy vihar legyen, akkor nagy szél támad. De ezt a tudományát elvesztette akkor, mikor ellopták a könyvit." 123 Volt egy könyve, „valahol szert tett rá, abba benne vót a tudománya, de azt elhagy­ta, így nem tud olyan időt csinálni, mondta, amilyet akar, amilyet tudott addig csinálni, míg a könyve megvót." 124 A kukásoknak, dohánycsomózóknak sok baja volt Pénzásó Pistával. Több adatközlő is említ csodás viharokat, rejtélyes eseteket, mely a kukások miatt történt. Dohány csomózáskor, mikor az egyik pajtában do­hányt kért, nem adtak neki a lányok. „No, ha nem adtok, majd adnátok még ti nekem! Errefel olyan vihar termett, hogy nagy vízhullámokat lát­tak. A cselédek nagyon megijedtek, akar az összes dohánt odaadták vó­191 na neki, csak tüntesse el a hullámokat." Más is hallott erről az esetről. „Olyan tudománya, vót, hogy a csomózóházba úgy zuhogott befele a víz az ablakon, ajtón, mint akit öntenek. Mán derékig ért a víz, aztán egy szempillantás alatt semmi se vót a házba. Az egyszerű, tudatlan emberek hittek neki, egy kicsit féltek is tőle. Mondta, „hogy amit ű akar, az meglesz, ha a könyve megvóna, űelőtte senki nem állhatna, csak amit ú akar, az lenne." 127 „Fiatal korában történt vele, múlólag emlékszem, hogy hallottam idősebb emberektűi, a fene egye meg Pistát, kibánt velünk! Hogyhogy, mondja nagyapám. Nézze mán, begyütt a csomózóházba, oszt elkezdték macerálni, megharagították, oszt kiment, elment. Olyan hóvihar lett, hogy tuggya-e, nem tudtunk hazamenni, mert kiléptünk az ajtón, az a borzasz­tó szél, hóval, aszongya, csak úgy vágott az arcunkba, nem mert senki hazamenni." 128 Egyéb szemfényvesztéshez is értett az idősek szerint. Egyszer a fi­náncok az egyik kocsi tanyára jöttek dohányt keresni. „A fináncok hin-

Next

/
Thumbnails
Contents