Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok

látásának képességével rendelkezett, melyről a régi boszorkányperekben a táltosokkal kapcsolatban többször is olvashatunk.

59 Legtöbb archaikus adatot ebben a témakörben jegyezhettünk le. „Azt mondta, hogy ő sok mindent lát, különösen meg szent György éjszakáján. Azt mondta, hogyha ő — itt vót egy nagy domb, amit elhordták, a tsz tanyáján —, szóval, ha ő arra kiül szent György éjszakáján, akkor ő meglássa éjfélkor, hogy hun van arany eltemetve, mert hogy világít, ilyen halvány fénnyel világít fel. Ő tuggya, hogy itt van, meg ott van, meg amott van."

60 Ez az adatközlő sokat beszélgetett Pénzásó Pistával, amikor fiatal gyerekként mindenes volt a Lovassy-tanyán. Az öreg a tanyára betérve mindig az istállóban aludt, s ilyenkor kezdetét vette a véget nem érő mese az elásott kincsről. „Odaültünk a közelibe, nem vót az álmos, belefészkelte magát a szalmába, mesélt vóna reggelig. Itt, itt (utánozza Pénzásó Pista hangját), ebbe a tanyába is, vót itt a tanya közepin egy hosszú istálló, mán lebontották. Osztan a sarokban állott egy tinó, az sose feküdt le. Mér? Mer kincs van alatta."

61 Kék lángok mutatták neki szent György éjszakáján, hogy hová ásták a kincset. „Masabb ember vót, mint a többi, mer ő aszonta, mindig oda megy, ahun az arany van. Szent György éccakáján soha nem aludt, akkor a határt figyelte, hogy hun vet lángot a főd, mer ott arany van elásva.... Ott dobbantja fel ő az aranyat."

62 Molnár Sándort még hívta is kincset keresni. „Mondta, meglátja a pénzt a fődbe. Engem is hitt pénzt keresni, figyeljem éccaka, hun lángol fel, de nem mertem elmenni. Elment a Szálai, oszt tarka lett, mert akkor csapott fel a láng. A bőr ettűl itt-ott megfehéredik. Ma is élnek ilyen emberek, akiknek ettűl tarka a bőre, csak nem merik mondani."

63 A korábban már említett Sági Mária Tiszaőrsön lakó unokájától vettem magnószalagra a következő történetet, melyet még gyerekként hallott nagyanyjától: „Azt mondta, ha vóna valaki, aki adna neki egy füstös bikát, meg egy veres kakast, áztat ő szent György éjszakáján lemászárolná, és akkor éjszaka, a holdvilág ahova süt, éjfélkor, tizenkét órakor, a vér megmutatná, a vért ő szétfolyatná," hogy hol a koporsó. „Azért vágná le a bikát, hogy a vére-szétfolyjon, a veres kakas meg amerre repül, azon az oldalon van a kincs. ... Még mindig is csúfoltuk, hogy kéne, Pista bácsi, a veres kakas, kéne-e a kakas? Hát, tudod, mint gyerekek... Hát, ugye, oszt erre nem vót hajlandó egy uraság se, mert uraságoktól kérte ő ezeket, a füstös bikát, meg a kakast. Még kakast csak adtak vóna, de bikát..."

64 Egy adat szerint acéltükörrel is kereste volna a kincset. Ehhez a