Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

akik 1846-ig, Pankotay Józsa György - ,/ózsa Gyuri" - haláláig kisebbnagyobb megszakításokkal birtokolták. A török időkben a hódoltsághoz tartozott, az 1571-es fejadóöszszeírás szerint a községben 46 ház és 1 templom állt, adózó családfőinek száma pedig 48 volt.

12 A hódoltság idején többször elnéptelenedett. 1583-ban a Tiszavidéket felégető törökök pusztították el, s földesurainak csak 1618-ban sikerült újratelepítenie.

13 1672-ben a török—tatár hadak ismét feldúlták, s közel két évtizedig néptelen volt. 1691-ben települt újra, főként Borsod megyei kálvinistákkal.

14 A falu reformált vallású földesurai Erdélyben éltek, jobbágyaik szabad vallásgyakorlását lehetővé tették. Földesuraikkal, Szeghalmi Tamással és Jánossal 1701-ben a füredi és részben a kocsi határ megvételére adásvételi szerződést kötöttek, mely a jobbágyokat a földesúri kötöttségektől mentesítette. 1733-ban a birtokot eladók leszármazottja, Váradi Veress László perbe fogta a füredieket, akik olyan megállapodást írtak alá, mely a korábbi adásvételi szerződést semmisnek mondta ki. Ezután évi 300, majd 1000 Ft árencláért, használták a határt, majd 1748-tól — ismét visszasüllyedve a jobbágysorba — kilencedet, a kocsi nemesi ingatlanok használatáért pedig hetedet adóztak. Perfelújítások és egy kisebb jobbágylázadás is jelzi, hogy korábbi előjogaik vesztésébe nem nyugodtak bele.

16 A XVIII. század első felében a debreceniekkel is pereskedtek a füredi határ igazi megállapításáért, melyet földesuruk, Józsa Gábor 1802ben sikertelenül újított fel. 26 ezer holdas határa a XVIII. században Heves megyében egyedülálló volt. A határt főleg külterületi állattartással hasznosították, a földművelés alárendelt szerepet játszott. 1744-ben Mária Terézia évi négy vásár tartását engedélyezte Tiszafürednek, mely ennek révén oppidum, 1 7 azaz mezőváros lett. XrX. századi fejlődését az állandó Tisza-híd és a Poroszló—Tiszafüred közti úttöltés elkészítése gyorsította fel. A közlekedési lehetőségek változása stratégiai jelentőségét is növelte. 1849 telén egy ideig itt volt a hadsereg főhadiszállása, itt zajlott le Dembinszky leváltása és a Kossuth-Görgey találkozó is.

18