Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

Történelmi tudat — helytörténeti hagyományok A tanulmánykötet azokat a fontosabb, szájhagyomány útján továbbélő helytörténeti eseményeket vizsgálja, melyek a paraszti, a félparasztiiparos emlékezetben maradtak fenn, és melyet a szakirodalom a folklór történelmi tudat elnevezéssel jelöl. A folklórnak ez a területe a parasztság történelmi ismereteit vonja vizsgálataiba, mennyire ismeri ez a réteg a magyarság történetének nagy sorsfordulóit, az egyes korszakok kiemelkedő egyéniségeit és szűkebb környezetének történelmi eseményeit. A történelmi tudat a folklór köznapi tudat egyik válfajának, a folklór társadalmi tudatnak fontos szférája.

1 A történelmi hagyományok főleg a népi epikus alkotásokban örökítődnek tovább, bár az idők folyamán egyre csökkent azoknak a népköltészeti műfajoknak száma — de aránya, szerepe és jelentősége is —, melyek segítségével és közvetítésével a parasztság saját történelméről megőrzött ismereteit kifejezhette.

2 A parasztság történelem-szemléletéről vallott nézetek magukon viselik azt a kettősséget, mely a folklór egészének megítélésében is megnyilvánul; a paraszti történelmi ismeretek fel- és leértékelésével egyaránt találkozhatunk. A leértékelés legszélsőségesebb példája az a vélekedés, mely szerint a népnek nincs történeti tudata, történelmi ismerete pedig gyarló. A paraszti emlékezet összefüggő történelmi eseménysort valóban nem őrzött meg. Ez a paraszti tudatnak abból a sajátosságából fakad, mely sűrít, tömörít, s az adott közösséget hosszabb ideig foglalkoztató események, személyek emlékét őrzi meg. Az ismeretanyag térben és időben keveredik, az emlékezet a különböző eseményeket, illetve annak egyes részleteit - cselekményt, időpontot, helyszínt, személyeket — rapszodikusan fűzi egybe, keverve a más korra, személyre és eseményre vonatkozó történeteket.

4