Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)
Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok
ták, hogy nagyapámat még a térdén is lovagoltatta. Éjszakánként jött, halkan kopogott az ablakon, ki az, én vagyok, Sándor. Ekkor behívták, adtak neki enni, de annyit, hogy magával is vihetett belőle." 103 Beszélték azt is, hogy Rózsa Sándor jó útra tért, felhagyott a betyár kodással. A Hortobágyon dolgozott, becsületes csikósként. Mikor felismerték, letagadta magát és azt énekelte: „Balogh István az én nevem, Csikót, gulyát én kezelem". 104 Az egyik halmot a néphagyomány szerint Zöld Marci betyárról nevezték el, akit itt akasztottak fel a múlt század közepén, Zöld-halom, Zöldes-halom néven emlegetik, a körülötte lévő fertőt pedig Akasztófertőnek. A szájhagyomány igazát a füredi múzeum alapítóinak régészeti feltárása is alátámasztani látszik, akik a következőket jegyezték fel: „1902. szept. 15. s következő napjain megásattuk az Asotthalomhoz m.e. 500 méternyire eső u.n. Zöldeshalmot... Benne nem találtunk semmit... (Kivéve: a tetején mindjárt a földszinten alig 30 cmnyire előkerült egy, az ötvenes években ott felakasztott emberi csontváz)." A fürediek az utolsó betyároknak Kozmát és Erdeit tartották. A hagyomány szerint Lovassy Zsigmond, kocsi birtokossal dolgoztak együtt, neki loptak a betyárok. „Megbeszélték, hogy Lovassy vendégeket hív, a betyárok meg bementek, kezeket fel! A vendégek a környező gazdag urak voltak, tele arannyal, ékszerekkel. Ki kellett mindent rakni, ők meg összefogták, elvitték. Emezek meg két óra hosszáig nem mozdulhattak, mert azt mondták, lelövik űket. Lovassyval meg resze/tek." 106 A két betyárt később itt fogták el Füreden, mint erről az Eger c. 107 újság 1882. dec. 14-én, és 1883. jan. 4-én beszámolt. Az eseményeket a hagyomány így őrizte meg: A két betyár bejött Füredre, s a Kovácsféle boltban lőszert vásároltak. Arra ment a négylovas hintóval az egyik Lipcsey is. „Leverték a hintóról, oszt ők ültek fel, aztán a kocsissal hurcoltatták magukat. A csendőrök üldözőbe vették őket, Kozmáék meg lóra kaptak, oszt úgy menekültek. Lőttek egymásra. Az egyik betyárnak, Kozmának Demeházánál kiállt a lova. Bement az istállóba..., de csak nézésre tudta kiválasztani, hogy jó állású-e a ló. Felült rá, de a ló csak sertett a gyepen, mert egy négyéves, betöretlen, betanítatlan ló vót. Akkor aztán gyalog menekült a Lovassy-tanyára, hogy onnan szerezzen lovat, de mán nem vót ideje lovat fogni. Elbújt a szénatartóba, a széna alá. A kocsisok meg mondták a csendőröknek, hogy hol van. Ott lőtték agyon." Erdeit a nagyiváni határban lévő Pásztor-tanyán érték utói, s tűzharcban,